Századok – 2019
2019 / 6. szám - MAGYAR HIVATALVISELŐK MÁRIA TERÉZIA SZOLGÁLATÁBAN - Kalmár János: Adalékok Esterházy II. Pál Antal nápolyi követ pályájához
ADALÉKOK ESTERHÁZY II. PÁL ANTAL NÁPOLYI KÖVET PÁLYÁJÁHOZ 1162 résztvevő, a karneváli mulatságokat is kedvelő, bár nemritkán fejfájástól gyötört királyné nagy megértést tanúsított alattvalói iránt az 1739. júliusi hőség miatt fellépő vízhiányos, aszályos időszakban. 117 Esterházy a királyi gyermekekről is lesújtó véleményt alakított ki. Mikorra ő Nápolyba érkezett, a korán férjhez adott királyné, aki tizenöt évesen lett anya, már három lányát elveszítette. Az 1747-ben világra hozott elsőszülött fiút, Fülöp calabriai herceget nem szívesen szerepeltették, mert süketnéma és szellemi fogyatékos volt, állni sem tudott (1759-ben ki is zárják majd a trónöröklésből). Legidősebb öccse, Károly, a leendő astúriai herceg, 1788-tól pedig Spanyolország királya, 1748-ban született. Rajtuk kívül két hercegkisasszony volt akkor az uralkodó családjában: az 1744-ben született Mária Jozefa és az egy évvel fiatalabb húga, Mária Lujza, Habsburg-Lotaringiai Lipót toszkánai nagyherceg, majd német-római császár leendő felesége. 118 Esterházy szerint a királyi gyermekek egyáltalán nem voltak jó megjelenésűek, és a követ meglepődött a két infánsnő életkorának már egyáltalán nem megfelelő, kisgyerekes beszédén, akik ráadásul a hímzésen kívül állítólag semmit sem tanultak. 119 Pál Antal hercegnek a nápolyi udvarról megfogalmazott negatív benyomásai aligha függetleníthetők a császári követ azon általánosan kedvezőtlen élményéitől, amelyekben az ottani Királyság területén része volt. Ezek egyike a január 14-ei királyi magánkihallgatásához kapcsolódott. Ekkor ugyanis csak az éppen ott posztoló őrök és testőrök tisztelegtek neki, nem pedig az olasz és a svájci gárda, miként az a nyilvános fogadások protokollja szerint megillette volna. Mivel a nápolyi udvar arra hivatkozott, hogy a madridi szertartásrendhez igazodik, a herceg megkérte unokafivérét, az akkor éppen teljhatalmú császári megbízottként Spanyolországban tartózkodó Esterházy Miklós grófot,120 hogy készíttessen számára egy autentikus másolatot az ottani udvari ceremoniáléról. A királyi audiencián a herceg franciául mondta el üdvözlő beszédét, amelyre az uralkodó ugyanezen a nyelven válaszolt. Ám annyi kamarás, tiszt és méltóságviselő vett részt az eseményen, hogy utána alig talált közöttük helyet magának Esterházy. E méltatlan körülmények miatt utóbb panaszt is tett a nápolyi államtitkárnál, és egy írásos beszámolóban részletesen ösz szehasonlította a bécsi udvari körülményekkel, a következőképpen summázva a 117 Oliveros de Castro: María Amalia i. m. 45–46., 48–49., 50–51. 118 Uo. 37–43. 119 Benedikt, H.: Die Botschaft i. m. 46–48. 120 Berényi László: Galánthai és Fraknói Eszterházy Miklós (1711–1764). Egy 18. századi diplomata a cárok udvarában. Turul 77. (2004) 1–2. sz. 51.; Olga Khavanova: „Die enge Einverständnuß beeder kaiserlichen Höfe.” Österreichische Botschafter in St. Petersburg in der zweiten Hälfte des 18. Jahrhunderts. In: Politische Kommunikation zwischen Imperien. Der diplomatische Aktionsraum Südostund Osteuropa. Hrsg. Gunda Barth-Scalmani – Harriet Rudolph – Christian Steppan. (Innsbrucker Historische Studien Bd. 29.) Innsbruck–Wien–Bozen 2013. 196.
