Századok – 2019
2019 / 6. szám - MAGYAR HIVATALVISELŐK MÁRIA TERÉZIA SZOLGÁLATÁBAN - Kalmár János: Adalékok Esterházy II. Pál Antal nápolyi követ pályájához
ADALÉKOK ESTERHÁZY II. PÁL ANTAL NÁPOLYI KÖVET PÁLYÁJÁHOZ 1154 A lakókörnyezet átalakítása és a társasági élet Az ifjú pár, hosszabb közös európai utazást, majd rövid bécsi tartózkodást követően, 1735. október végén költözött az Esterházy-birtokokra,79 melyek központ jában, Kismartonban három napig tartó, változatos ünnepléssel kedveskedtek nekik. Gregor Joseph Werner (1693–1766), az ottani zenekar karmestere saját, erre az alkalomra komponált zeneművével örvendeztette meg őket. 80 Esterházyék hamarosan nekiláttak rezidenciáik korszerűsítésének. Ezt egyrészt az a szándék ösztönözte, hogy bizonyos épületrészeket, illetve a kertet az aktuális divathoz igazítsák, másrészt az az igény, hogy lakóépületeiket alkalmassá tegyék akár a legmagasabb rangú vendégek fogadására is. Ezért került sor a Ferenc császárral Lotaringiából érkezett Gervais, eredeti nevén Louis-Ferdinand de Nesle (1702–1756) megbízására, akinek már az apja is hazája fejedelmi családjának volt a kertésze. Gervais Firenze után Bécsben is dolgozott, többek közt a schönbrunni kastély parkjának szökőkút-rendszerén. 1749-ben pedig, Esterházy Pál Antal herceg megbízásából a kismartoni kastély elegáns francia-kertjének tervét készítette el.81 A kismartoni kastély belsejéhez kapcsolódó megbízások valószínűleg a hercegnéhez kötődtek: 19 helyiség kapott akkor divatos, kínai mintájú faldíszítést, s ezekbe ázsiai porcelántárgyakat és kisebb lakkozott szekrényeket állítottak. A kismartoni átépítésekben éppúgy, mint a bécsi wallnerstrassei palotáéban, a hercegasszonynak lehetett kulcsszerepe, aki a katonai kötelezettségei miatt gyakran távol lévő férje helyett, illetve nevében intézkedett.82 A bécsi palotán 1738-ban kezdett, majd 1745-ben újra indított átalakításokat egykori építőjének, Francesco Martinellinek a fia, Anton Erhard (1684–1747) tervei szerint végezték, de a homlokzat kiképzése és a díszlépcsőnek az egyik mellékszárnyba történő áthelyezése az uralkodópár által is sokat foglalkoztatott, Lotaringiai Ferenccel Bécsbe érkezett Jean-Nicolas Jadot83 javaslata alapján történt. 84 Az ifjabb Martinellit 1745–1746 79 MNL OL P 113 Esterházy család hercegi ágának levéltára, Esterházy család hercegi ága, Vegyes iratok, 198. csomó, fasc. 3, fol. 58r–v. A Német-római Birodalom területén át Bécsig történő utazásuk céljára 1735. szept. 7-én Bécsben kiállított német nyelvű útlevelet lásd MNL OL mf. 52.138, III/b, fol. 3r (N 0159). 80 Futschek, A.: Fürstin Maria-Anna Esterházy i. m. 46–49. 81 Renate Zedinger: Louis-Ferdinand de Nesle genannt Gervais (1702–1756) . In: Lothringens Erbe. Franz Stephan von Lothringen (1708–1765) i. m. 207–208. 82 Richard Perger: Das Palais Esterházy in der Wallnerstraße in Wien . (Forschungen und Beiträge zur Wiener Stadtgeschichte 27) Wien 1994.; Gerald Schlag : Schloss Esterházy in Eisenstadt im 18. Jahr hundert. In: Die Familie Esterházy im 17. und 18. Jahrhundert. Tagungsband der 28. Schlaininger Gespräche 29. September – 2. Oktober 2008. Hrsg. Wolfgang Gürtler – Rudolf Kropff. (Wis senschaftliche Arbeiten aus dem Burgenland, Bd. 128.) Eisenstadt 2009. 275., 277. 83 Jörg Garms: Der Architekt Jean-Nicolas Jadot (1710–1761). In: Lothringens Erbe. Franz Stephan von Lothringen (1708–1765) i. m. 211–215. 84 Morawitz, R.: Der europäische Anteil i. m. 58.
