Századok – 2019

2019 / 6. szám - MAGYAR HIVATALVISELŐK MÁRIA TERÉZIA SZOLGÁLATÁBAN - Kalmár János: Adalékok Esterházy II. Pál Antal nápolyi követ pályájához

ADALÉKOK ESTERHÁZY II. PÁL ANTAL NÁPOLYI KÖVET PÁLYÁJÁHOZ 1148 s némi hányattatás után 1725 óta a lunéville-i Hôtel des Pages-ban – az ottani Lunati-Visconti palota szomszédságában36 – működő, 1730 óta a német-dán származású, katolizált37 Ulrich von Schack báró (az alapító volt államtanácsosa és rendkívüli londoni követe38 ) vezette s 1735-ben már nyolc professzorral büsz ­kélkedő, az Esterházyéhoz hasonló státusúak körében népszerű akadémiát39 ne látogatta volna a herceg. (Az intézményt a város közelében lévő Cirey kastélyában éveket töltő Voltaire is elismerő sorokkal méltatta XIV. Lajos százada című, 1751-ben megjelent könyvében.)40 Hiszen itt már a korszerű newtoni fizikát tanították, a mechanika, a folyadékok, a légneműk és a fénytan szerinti bontásban. Amint Philippe de Vayringe (1684–1746) professzor 1732-ben megjelent Mechanikai és kísérleti filozófia című tankönyve 41 alapján sejthető, kurzusát az általános vonzás ­törvénnyel kezdte, s a mozgás Newton által megfogalmazott három törvényével (tehetetlenség, dinamika, hatás-ellenhatás) folytatta, majd pedig a fénnyel és a színtannal fejezte be. Néhány, a karteziánus felfogásra vonatkozó kritikus meg­jegyzése is megerősíteni látszik a korszerűbb elmélet melletti állásfoglalását. 42 Egyébként azok közül is szép számban iratkoztak be a lunéville-i akadémiára, akiket az ottani neves tanárok egyikének a tudománya sem érdekelt különöseb­ben. Mert az általuk tanított tantárgyakon kívül a tantervi kínálatban szerepelt még az erődítéstan, s 1731-ben földrajzot, időszámítási ismereteket, matematikát, természet-, polgár- és közjogot is előadtak ott, az idegen nyelvek közül olaszt és németet lehetett tanulni; a külföldiek pedig, igény szerint, még francia nyelvmes­terrel is gyakorolhattak.43 Az utóbbi diszciplínák közül mindenekelőtt a közjog vonzhatta a fiatalokat, mert azt kevés hasonló típusú intézményben tanították. 44 Mindezek mellett természetesen a lovagi akadémiákon mindenütt szokásos, az udvari szolgálatra készülő nemesek számára olyan nélkülözhetetlen készségeket 36 Dumontier, M.: Académistes i. m. 145. 5. jegyz. 37 Conrads, N. : Ritterakademien i. m. 232. 38 Dumontier, M.: Académistes i. m.128. 39 Jean Boutier: De l’académie royale de Lunéville à l’ ”Accademia dei nobili” de Florence. Milieux intellectuels et transfrts culturels au début de la Régence. In: Il Granducato di Toscana e i Lorena nel secolo XVIII: Incontro internazionale di studio. Firenze, 22–24 settembre 1994. Red. Alessandra Contini – Grazia Parri. Firenze 1999. ( https://bit.ly/2lCHgeR ) 6. 40 [François-Marie Arouet] Voltaire : Siècle de Louis XIV . Paris 1849. 167. 41 Cours de philosophie mécanique et expérimentale [...]. Lunéville 1732. 11. Lásd Boutier, J. : De l’académie i. m. 20. 107. jegyz. 42 Hubert Collin: Philippe Vayringe (1684–1746). In: Lothringens Erbe. Franz Stephan von Lothrin ­gen (1708–1765) und sein Wirken in Wirtschaft, Wissenschaft und Kunst der Habsburgermonarchie. Ausstellung Schallaburg 29. April – 29. Oktober 2000. Hrsg. Renate Zedinger. (Katalog des Niederös ­terreichischen Landesmuseums, Neue Folge 429.) St. Pölten 2000. 181. 43 E „maître d’éloquence et des belles-lettres”-nek nevezett tanárok, igény esetén nyilván a választékos kifejezésmódot tanították a nem francia anyanyelvű növendékeknek. Boutier, J.: De l’académie i. m. 8. 44 Uo.

Next

/
Oldalképek
Tartalom