Századok – 2019
2019 / 6. szám - MAGYAR HIVATALVISELŐK MÁRIA TERÉZIA SZOLGÁLATÁBAN - Kalmár János: Adalékok Esterházy II. Pál Antal nápolyi követ pályájához
KALMÁR JÁNOS 1145 és a hozzá kapcsolódó történeti tárgyak tanítását is, amely ismereteket a katolikus egyháznak a bécsi egyetemen érvényesülő felügyelői szerepe miatt nem lehetett hitelesen közvetíteni.22 Ezzel szemben, mint állította, a bécsi egyetem tudomá nyossága a latinságban, valamint a régi, skolasztikus filozófiában és terminológiája szajkózásában merül ki, miközben például a szépirodalomról (belles lettres ) keveset vagy semmit sem tudnak.23 E körülmények oda vezetnek, hogy sok kül földi gavallérkörútra induló osztrák nemes, maga tervezve meg a tanulmányait, egy időre Leidenbe [!] megy, ami nem meglepő: hisz ugyan miként lehetne eljutni az igazság felismeréséig az észlelés és a következtetés szabadsága nélkül? Csupán a latintól és a metafizikától senki nem válik tudóssá. 24 Bizonyosan tévednénk, ha Küchelbecker bécsi egyetemet elmarasztaló véleménye mögött csak felekezeti elfogultságot sejtenénk. Egyrészt azért, mert volt összehasonlítási alapja, hiszen maga is járt a jénai, majd a lipcsei egyetemre teológiát és főként jogot tanulni, s beutazta Német- és Franciaországot, továbbá Angliát és Hollandiát, ahol az utrechti egyetemen doktorrá avatták.25 Ám aligha nem ennél is meggyőzőbb az, hogy ekkoriban némelyek már magában a császárvárosban is kezdték belátni az ottani egyetem korszerűsítésének szükségességét. A modernizálódó állam megfelelő szintű szolgálatához mindinkább elvárt szakismeretek miatt a Habsburg Monarchia egyetemei iránt egyre hangsúlyosabb társadalmi igényként fogalmazódott meg, hogy „használható”, azaz a gyakorlatban alkalmazható tudást nyújtsanak. Erre buzdított a korszerű külföldi, többnyire protestáns felsőfokú tanintézmények példája is. A változást az iskolázott polgárok konkurenciájától tartó rendek szorgalmazták, mert azt tapasztalták, hogy nem nemesi származásúak is csinálhattak udvari karriert, katolizálásuk esetén még akár protestánsok is.26 A helyzet megoldására 1726-tól kezdve a bécsi egyetem orvosi és jogi fakultásán kezdeményeztek is bizonyos reformokat, de ezek a teológusok ellenállása miatt csak igen szerény változást hoztak, úgyhogy a lényeg egyelőre még érintetlen maradt. Ekkor ugyanis a Monarchia egyetemei döntően a jezsuita rend irányítása alatt álltak, amelynek változatlanul a latinul történő diktálásra, memorizálásra és disputációra épülő oktatási módszere s az akkori értelemben vett, a természeti jelenségeket is felölelő fizikát, dialektikát, logikát, 22 Johann Basilius Küchelbecker: Allerneueste Nachricht vom Römisch-Kayserl. Hofe [...]. 2. kiadás. Hannover 1732. 689–692. (A munka első kiadása 1730-ban jelent meg.) 23 Uo. 691. 24 Uo. 690. 25 Életére lásd Gertrude Fechner : Johann Basilius Küchelbecker über Wien und die Österreicher. Wie ner Geschichtsblätter 42. (1987) 1. sz. 45. 26 Grete Klingenstein: Vorstufen der theresianischen Studienreformen in der Regierungszeit Karls VI. Mitteilungen des Instituts für Österreichische Geschichtsforschung 76. (1968) 3–4. sz. 367–368., 372–373.
