Századok – 2019
2019 / 6. szám - MAGYAR HIVATALVISELŐK MÁRIA TERÉZIA SZOLGÁLATÁBAN - Nagy János: Idősebb Brunszvik Antal közéleti karrierjének vázlata
NAGY JÁNOS 1105 Lajos nádor megbízásából, még mint nádori ítélőmester kezdett bele egy elméleti bevezetővel is ellátott döntvénygyűjtemény összeállításába, amelyet később is használhattak a bírósági ügyvitelben.24 Befejezésének valószínűsíthető időpontja 1776 tájára tehető.25 Levelezésének tanúsága szerint a Mária Terézia utasítására 1769-ben elkészített kúriai döntvénygyűjtemény, a Planum tabulare felülvizsgá latát és véleményezését is ő végezte, ekkor már kancelláriai tanácsosként.26 Jogi szakértelmét és tekintélyét mutatja, hogy hivatali iratainak tanúbizonysága szerint a magyarországi fenyítőház (domus correctoria ) felállításáról készült, 1764-ben keletkezett kancelláriai előterjesztés munkálataiban is részt vett. 27 A felsőbb oktatást és a korszerűbb műveltség megszerzését fiai nevelése kapcsán is fontosnak tarthatta, mert mindkét fia, ifjabb Antal és József is a bécsi Theresianum hallgatója lett.28 A pesti piaristáknál a nagyszombati jezsuitáknál tanuló Antal tíz éves, amikor apja francia nyelvű instruktort fogadott mellé. 29 A Wienerisches Diarium pedig ifjabb Antal kitűnő német nyelvtudását emelte ki a Theresianumban tett, 1766-os vizsgája alkalmával.30 A két fiú Theresianumba jutásában szerepet játszott az a Mária Terézia által követett alapelv, amely az atyai érdemeket a fiúk iskoláztatása során nyújtott kedvezmények révén is igyekezett jutalmazni. 1766-ból származik az az Olga Khavanova által is idézett (akár a magyar 24 A magyar jakobinus mozgalomban kivégzett Őz Pál lefoglalt iratai között is megtalálható ennek egy példánya: Varga Endre: Bírósági levéltárak 1526–1869. (Magyar Országos Levéltár kiadványai I. Levél tári leltárak 6.) Bp. 1989. 213. A kéziratot lásd OSZK Kt. Fol. Lat. 4133. Processus Judicarius et usus processum. 25 A munkának a bécsi Österreichische Nationalbibliothekban is megtalálható egy példánya más címmel, valamivel nagyobb terjedelemben, rajta az 1775-ös évszámmal. Valószínűleg Kollár Ádám, egykori udvari könyvtárigazgató révén kerülhetett a gyűjteménybe. Jelzete: Österreichische Nationalbibliothek. Handschriftensammlung, Cod. 12839. Norma procedendi, et causas recte diiudicandi, defendique, Praescipta 1775. Ez a példány azonos lehetett azzal a forrásban jogi vonatkozásúnak mondott és Brunszvik gróf által kidolgozott kézirattal, amelyet Mária Terézia udvarhölgye, Theresia Grass révén kért el Kollártól egy 1776. márc. 23-ai levél tanúsága szerint. Erre lásd Kollár Ádám Ferenc levelezése. S. a. r., bev. Soós István. Bp. 2000. 364. 26 SNA Brunszvik I. Antal hivatali iratai. Levelezés. 92. doboz. Bécs, 1770. okt. 9. és nov. 13. Trajcsik Ádám levelei Brunszvik Antalhoz; A Planum tabulare történetére lásd Degré Alajos: A Planum tabulare keletkezésével kapcsolatos kérdések. In: Kolosváry Bálint emlékkönyv. Bp. 1939. 101–109. 27 Fogalmazványai szerint a külföldi mintára meghonosítandó fenyítő- vagy dologház intézményét Budán kellene létrehozni, a helytartótanács felügyelete alatt, a hazai megyék és városok, illetve a Foglár-féle alapítvány anyagi forrásainak bevonásával: SNA Brunszvik I. Antal hivatali iratai. Mária Terézia- féle úrbérrendezéssel kapcsolatos iratok. 106. doboz, fol. 308–309. és Uo. Főispáni utasítás, töredékek, fogalmazványok. 110. doboz. A dologházakról szóló fogalmazvány-töredék (év nélkül) fol. 89–90., 112. Az első hazai domus correctoriát – Esterházy Ferenc kancellár ingatlanadományának köszönhetően – 1772-ben nyitották meg Szempcen a szakirodalom szerint. Erre lásd Mezey Barna: A börtönügy a 17–19. században. A börtön európai útja. Bp. 2018. 369–370. 28 Antal 1760–1766, József 1764–1770 között volt az intézmény tanulója. Erre lásd Kissné Bognár Krisztina: Magyarországi diákok a bécsi tanintézetekben 1526–1789. Bp. 2004. 338., 339. 29 OSZK Kt. MV I. fol. 78. 30 Wienerisches Diarium 1766. No. 73. (Herbstmonat 10.)
