Századok – 2019

2019 / 6. szám - MAGYAR HIVATALVISELŐK MÁRIA TERÉZIA SZOLGÁLATÁBAN - Nagy János: Idősebb Brunszvik Antal közéleti karrierjének vázlata

NAGY JÁNOS 1103 a már idős korú politikus szemszögéből láthatjuk a kort és ismerhetjük meg fősze­replőnk kapcsolatrendszerét.11 Ezt a képet szerencsésen egészítik ki az egykori martonvásári és alsókorompai Brunszvik-levéltárak töredékesen fennmaradt, Budapesten a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában és Pozsonyban a Szlovák Nemzeti Levéltárban található anyagai, különösen a hivatali- és magán­levelezése.12 A két nézőpont, az önéletírás visszatekintő, valamint a levelek kortárs nézőpontjának metszéspontjain keresztül reményeim szerint közelebb kerülhe­tünk az időben is folyton változó „formált egyén”-hez, vagyis a vizsgált források­ban megjelenő önazonossághoz. 13 Család, iskoláztatás, műveltség Meghatározó szerepe volt Brunszvik Antal indulásában a családi környe­zetnek, illetve az iskoláztatásnak. Ősei két évszázadra visszamenően álltak uralkodói szolgálatban, Galgócon voltak postamesterek, és kisebb birtokok­kal rendelkeztek Pozsony és Nyitra megyében. Első ismert őse, Brunszvik Tóbiás evangélikus püspökként Pázmány Péter hatására katolizált, és jutal­mul 1631-ban elnyerte a galgóci harmincadosságot.14 Nemcsak apai ágon, ha ­nem anyai ágon is jellemző volt a királyi szolgálat, például anyai nagyapja, Vitális Márton is a galgóci harmincadosi hivatalt viselte.15 Antal 1709-ben született a Vág menti Lipótvárott köznemesi családba, és a Pozsony megyei Galgócon nevelkedett a szülői házban. Apja, Brunszvik Mihály Lipótvár csá­szári parancsnokának volt a titkára a Rákóczi-szabadságharc idején. Emellett 1719 májusában, 47 éves korában bekövetkezett haláláig betöltötte az örökös postamesteri címet. Antal tízéves korában árvaságra jutott, de anyja, Vitális Mária továbbra is élvezte a galgóci postamesterség jövedelmeit – ez nem volt Chartier. 7. kiadás. Cambridge (USA)–London 2003. 363–395., különösen: 381. Az ilyen típusú közéleti bejegyzések ugyan nem kizárólagosak, de többségben vannak Brunszvik Antal művében is. 11 Az egodokumentum fogalmára lásd Winfried Schulze: Ego-Dokumente. Annäherung an den Menschen in der Geschichte? Vorüberlegung für die Tagung „Ego Dokumente”. In: Ego-Dokumente. Annäherung an den Menschen in der Geschichte. (Selbstzeugnisse der Neuzeit 2.) Berlin 1996. 11–30., különösen: 14., 28. 12 Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (a továbbiakban: MNL OL) P 68 Brunswick család levéltára. Évrendezett iratok (a továbbiakban: P 68), továbbá Slovenský národný archív, Bratislava (a továbbiakban: SNA) Brunswick–Chotek család alsókorompai levéltára. III. Publica politica. Bruns­wick I. Antal hivatali iratai (a továbbiakban: Brunszvik I. Antal hivatali iratai). 13 A szerzők által az egodokumentumokban megteremtett önazonosság kérdéséről lásd Kövér György: Én-azonosság az ego-dokumentumokban. Napló, önéletírás, levelezés. In: Uő: Biográfia és társadalom ­történet. Bp. 2014. 101–102. 14 Czeke Marianne: Brunszvik Teréz grófnő naplói és feljegyzései I. Bp. 1938. (genealógiai tábla) 15 Fallenbüchl Zoltán: Állami (királyi és császári) tisztviselők a 17. századi Magyarországon. Adattár. Bp. 2002. 60–61., 360.

Next

/
Oldalképek
Tartalom