Századok – 2019
2019 / 6. szám - MAGYAR HIVATALVISELŐK MÁRIA TERÉZIA SZOLGÁLATÁBAN - Nagy János: Idősebb Brunszvik Antal közéleti karrierjének vázlata
1101 SZÁZADOK . () . SZÁM Nagy János IDŐSEBB BRUNSZVIK ANTAL 17091780 KÖZÉLETI KARRIERJÉNEK VÁZLATA* Mária Terézia uralkodásának második felében saját hivatali érdemeinek köszönhetően a köznemességből üstökösszerűen emelkedett fel a „hivatali főnemesség” vagy újarisztokrácia csoportja. Iskolázottsága, közigazgatási és jogi jártassága révén könnyedén beépült a központi igazgatás szervezetébe és nagy szerepet vállalt Mária Terézia reformjainak megvalósításában. E réteg tagjai főként az 1760-as, 1770-es években sorra kaptak főnemesi rangemelést, legtöbbjük rögtön grófi címet.1 A sort Fekete György 1758-as grófi címe indítja, majd (a teljesség igénye nélkül említve) ezt követte Niczky Kristóf (1765), Festetics Pál (1772), Balassa Ferenc (1772), galánthai Balogh László (1773), szendrői Török József (1774) grófi címadománya. A H. Balázs Éva által találóan „magyar taláros nemesség”-nek nevezett csoport jellegzetességeiről már számos értékes tanulmány látott napvilágot.2 Az egyes életrajzok különböző mélységben és irányultsággal foglalkoztak e réteg képviselőivel, ám ezek áttekintése után megállapítható, hogy még jónéhány kulcsszerepet betöltő korabeli államférfi portréja hiányzik.3 Tanulmányomban az 1775-ben grófi rangemelést 4 kapott * A tanulmány A magyarországi rendiség politikai kultúrája című (NKFI K 116166) projekt támogatásával készült. 1 Szemethy Tamás: Rangemelésben részesült új főrendek a 18. században. In: Rendiség és parlamentarizmus Magyarországon. A kezdetektől 1918-ig. Szerk. Dobszay Tamás et al. Bp. 2013. 299–317., különösen: 308., 310–311. 2 A kor főnemesi hivatalviselőiről és benne az új hivatali főnemességről lásd H. Balázs Éva: Bécs és Pest-Buda a régi századvégen. Bp. 1987. 123.; Vörös Károly: A társadalmi fejlődés fő vonalai. In: Magyarország története 1686–1790. Szerk. Ember Győző – Heckenast Gusztáv. (Magyarország története tíz kötetben IV.) Bp. 1989. 682–683.; Cserpes Tünde – Szijártó M. István: Nyitott elit? A magyar főméltóságok a 18. században. Századok 144. (2010) 1225–1261. 3 Ilyen tanulmány vagy kismonográfia terjedelmű életrajz áll rendelkezésre például Balassa Ferencről, Fekete Györgyről, Festetics Pálról, Grassalkovich Antalról, Niczky Kristófról. Lásd Vajná gi Márta: Új hivatali nemesség Magyarországon a 18. század második felében. Sic itur (2003) 2–3. sz. 175–226.; Tuza Csilla: Egy elfeledett 18. századi karrier: Galánthai Fekete György életútja. (Vázlat a készülő életrajzhoz). Századok 140. (2006) 1519–1529.; Josef Bölöny: Maria Theresias vertrauter Ratgeber: Paul Festetics (1722–1782). In: Maria Theresia und ihre Zeit. Hrsg. Walter Koschatzky. Salzburg–Wien 1979. 105–112.; Fallenbüchl Zoltán : Grassalkovich Antal. Hivatal nok és főnemes a XVIII. században. Gödöllő 1997.; Szentkláray Jenő: Gróf Niczky Kristóf élet rajza. Pozsony 1885. 4 A név írásmódja a korszakban még nem rögzült. A kortársak egyaránt használták a Brunsvik, Brunszvik, Brunczvik, Brunsvick, Brunszvig, ritkán a Brunszvik formulát. Írásom „főszereplője” maga a leggyakrabban a Brunczvik vagy a Brunsvik formát használta. A család 18. századi történetével foglakozó szakirodalomban a németes Brunswick névalak bukkan fel, ám az utóbbi időben a legtöbb hivatkozásban a kortársak következetlen névhasználatához mégis közelebb álló Brunszvik névalak terjedt el. Tanulmányom szövegében ezért én egységesen mindenhol a Brunszvik alakot fogom használni.
