Századok – 2019
2019 / 6. szám - MAGYAR HIVATALVISELŐK MÁRIA TERÉZIA SZOLGÁLATÁBAN - Kulcsár Krisztina: A 18. századi helytartó feladatai és politikai mozgástere Albert szász-tescheni herceg példája alapján
KULCSÁR KRISZTINA 1089 főhercegnő 1766. január 14-én Bécsben láthatta is az Albert által első ízben aláírt és kiadott iratokat. Jellemző módon Mária Terézia magát az eseményt, míg a főhercegnő inkább vőlegénye kézírásának külalakját dicsérte meg.)41 Ezen az állandó feladatkörén túl a Hétszemélyes Tábla elnökeként évente kétszer főbírói feladatát is el kellett látnia. Az 1722–1723. évi országgyűlésen elfogadott XXV. tc.-nek megfelelően a Királyi Kúria (a Magyar Királyság legfőbb bíráskodási szerve) rendszeresen ítélkező bírósággá vált, székhelyéül pedig Pestet jelölték ki. A Királyi Kúria két fórumból, a Királyi Ítélőtáblából és a Hétszemélyes Táblából állt. Ez utóbbi (1694-től ezen a néven) a nádor (királyi helytartó) ítélőszékéből alakult ki, és tisztán fellebbviteli fórum volt, itt tehát peres ügyeket nem indítottak, csak panasz, ellenvetés, „fellebbezés” esetén tárgyalták újra azokat. A Hétszemélyes Táblának kezdetben az elnökön kívül hat jogértő ülnöke volt (1715. évi XXIV. tc.), akiknek a számát 1723-ban nyolccal bővítették (1723. évi XXIV. tc.), majd a létszámot 1741-ben további négy személlyel növelték (1741. évi XXIV. tc.). A Hétszemélyes Tábla – eltérően az állandóan ítélkező Királyi Ítélőtáblától – meghatározott időszakonként ülésezett csak. Kezdetben évente négyszer 40 napon át tartó törvénykezési időszakot tartottak, de a 18. század közepére már csak kettő volt kötelező.42 A nádornak vagy a helytartónak ilyenkor külön e célból át kellett költöznie Pestre (illetőleg Budára), hogy elnökölhessen az üléseken. Albert herceg legelső elnöklése alkalmával is megfigyelhető, hogy kedvéért eltérnek a megszokott ceremóniától,43 mindezt egyértelműen a királynő szorgal mazta, aki így szándékozott egyrészt nagyobb reprezentációs súlyt adni vejének, másrészt itt is megkönnyíteni az újdonsült helytartó helyzetét. Két lényeges különbség is lokális okokkal függött össze: a herceg és ifjú hitvese a budai várban szálltak meg, és ezért ott tartották meg az üléseket.44 A bevett gyakorlat szerint a fellebbezett perek úgynevezett sorjegyzékét (series ) annak a háznak az ajtajára tűz ték ki, amelyben a tábla elnöke szállást kapott és így a Hétszemélyes Tábla üléseinek helyt adott. 1766-ban azonban nem tűnt megfelelőnek, hogy a budai palota kapujára szögezzék ki a tárgyalandó perek listáját, ezért az ülésekre kijelölt ház kapujára került fel a jegyzék. Egy másik szokást is megváltoztattak: a törvényszak 41 MNL OL P 298 8a. tétel, fol. 39r. Mária Krisztina Albertnek, 1766. jan. 15. A levélben említett kiadmányok: MNL OL Magyar kancelláriai levéltár, A Magyar Királyi Kancellária regisztratúrája, Litterae Consilii Regii Locumtenentialis Hungarici (A 23), 1766/40, 1766/46, 1766/49, 1766/50–52. 42 Varga Endre: A Királyi Curia, 1780–1850. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai III. Hatóság- és hivataltörténet 4.) Bp. 1974. 17–18. 43 A ceremóniatervezet: Burgenländisches Landesarchiv, Gräflich Niczkysche Familien- und Herrschaftsarchiv in Nebersdorf. (Politica) Fasc. 117. Nr. 71. 7282. Zeremoniell bei Zusammentritt der Septemviral-Tafel. Közlései: August Ernst: Zeremoniell bei Zusammentritt der Septemviraltafel. Burgenländische Heimatblätter 19. (1957) 9–15.; P. Szabó Béla: A hétszemélyes tábla ülésszakának megnyitásával kapcsolatos ceremónia a 18. század második felében. Jogtörténeti Szemle (2007) Különszám 198–204. 44 MNL OL A 1 1766/340; MNL OL N 13 Lad 67. Fasc. 1. No. 11.
