Századok – 2019

2019 / 5. szám - TÖRTÉNETI IRODALOM - Erdész Ádám: A Kner család és más történetek. Tanulmányok (Katona Csaba)

1068 TÖRTÉNETI IRODALOM társadalmi réteg, a számos megoldatlan probléma gerjesztette indulattól feszített parasztság két háború közötti sorsát is közelebb hozza az olvasóhoz. Kovács és Szabó nemzetről, hazáról vallott és hirdetett elképzelései révén megismerhetjük a fiatal, a szociográfiát magas szinten művelő, alulról jött értelmiségi nemzedéknek a képviselőit, akikkel a teljesen más felfogást képviselő Szekfű Gyula is képes volt szimpatizálni. Az utolsó, kurtábbra szabott fejezet az Emlékezet – kultusz címet kapta. Itt jegyzen ­dő meg, hogy a kötet fejezeteibe foglalt írások egyre lazább szövedékként írhatóak le. Kapcsolódási pontjaik fokozatosan lazulnak, ami egy válogatáskötet esetében elfogadható. Az emlékezet, illetve kultusz szavak megkülönböztetése a címben indokolt: az emlékezet lefedi ugyan az első két írás témáját, éppúgy, mint a harmadikét, de a kultusz csak az előb­bieknél érvényesült. Hiszen míg március 15-ének és Kossuth Lajosnak részben hivatalos, részben pedig „alulról szerveződő” kultusza is volt, 1956 esetében ez utóbbi legfeljebb tit­kon élt tovább. A hatalom kifejezetten a forradalom és szabadságharc emlékének felszámo­lására, de legalábbis dehereoizálására, befeketítésére törekedett. 1956 pozitív értelmezése csak a megtorlást vonhatta maga után. Erdész Ádám meggyőzően mutatja be, hogyan vált a forradalom és szabadságharc ötvenedik évfordulójára általánosan elfogadott ünneppé az eleinte csak bizonyos rétegeket megszólító forradalmi nap formálódó emlékezete Gyulán. Hasonló mintázat ragadható meg Kossuth Lajos kultuszának kiépülésében is. Sokszor han­goztatott ellentmondása a dualizmusnak, hogy Kossuth és Ferenc József egyaránt népszerű volt. Ez annak leképezőseként írható le, hogy a Torinóban élő Kossuth Lajost övező kultusz lassan levált a valós alakról, háttérbe szorult az a tény, hogy a politikus rendíthetetlenül ellenezte a kiegyezést. A politikus rajongói előtt súlytalanná finomodott a fenti tényező, s az a sajátos ellentmondás alakult ki, hogy a dualizmus előnyeit élvező, de legalábbis létét elfogadó polgárok fejezték ki tiszteletüket a függetlenségi harc meg nem alkuvó hérosza iránt. Az 1956 emlékezetét elemző tanulmány élesen mutat rá, hogy a 20. századi forrada­lom nem tudott olyan, a nemzeti minimumot képező emlékezetpolitikai tényezővé válni, mint „elődje” annak ötvenedik évfordulójára. 1956 máig sokkal inkább vitákat gerjeszt, mintsem összeköt. Hogy elhallgatása, illetve „diabolizálása” miért volt hatékonyabb, mint a dualizmus időszakáig 1848-é, kérdésként merül fel, amire bonyolult és összetett válasz adható, kezdve a modern technológia mindent átható eredményességétől (rádió, televízió stb.) a szélesebb körben politizáló társadalomig. Összességében a veretesen szép, mégis gördülékeny magyarsággal írt munka alapja a levél­tári források alapos ismerete, ötvözve a modern történetírói megközelítésekkel. A társadalom­történeti felfogás ugyanúgy fundamentuma a könyvnek, mint az iratok ismerete. Erdész Ádám nem mellőzi a klasszikus narrációt sem. Az általa elmesélt történetek úgy képesek személyes, néhol intim közelségbe hozni hőseiket az olvasóval, hogy a szerző közben nagyobb ívű folyama­tokat is ábrázol. Tanulmányai kivétel nélkül elemző, értelmező írások. Az olyan, a nemzetközi történész társadalomban mindinkább teret nyerő irányzatok, mint például a birodalmi életrajz (imperial biography) árnyékában akár ódivatúnak is mondhatnánk e forrás alapú történetírást – ám mégsem az. A kötet hibájául róható fel, hogy mivel más és más helyen megjelent írásokat tömörít, akadnak átfedések. Ezekre a figyelmesebb olvasó felkaphatja a fejét. A kritikánál ma­radva: két írás esetében zavaró lehet az esszé-jelleg, a lábjegyzetek hiánya. Ezt azonban bőven ellensúlyozza a kötet számos erénye. Illik jelezni, hogy nem fog csalódni az sem, aki a klasszikus helytörténetet keresi a lapokat forgatva. De elsősorban azoknak ajánljuk Erdész Ádám munká­ját, akik a nagy ívű társadalmi folyamatokat, azok helyben érzékelhető hatását, az azokra adott válaszokat, interakciókat akarják nyomon követni, megérteni. Katona Csaba

Next

/
Oldalképek
Tartalom