Századok – 2019
2019 / 5. szám - TÖRTÉNETI IRODALOM - Erdész Ádám: A Kner család és más történetek. Tanulmányok (Katona Csaba)
1068 TÖRTÉNETI IRODALOM társadalmi réteg, a számos megoldatlan probléma gerjesztette indulattól feszített parasztság két háború közötti sorsát is közelebb hozza az olvasóhoz. Kovács és Szabó nemzetről, hazáról vallott és hirdetett elképzelései révén megismerhetjük a fiatal, a szociográfiát magas szinten művelő, alulról jött értelmiségi nemzedéknek a képviselőit, akikkel a teljesen más felfogást képviselő Szekfű Gyula is képes volt szimpatizálni. Az utolsó, kurtábbra szabott fejezet az Emlékezet – kultusz címet kapta. Itt jegyzen dő meg, hogy a kötet fejezeteibe foglalt írások egyre lazább szövedékként írhatóak le. Kapcsolódási pontjaik fokozatosan lazulnak, ami egy válogatáskötet esetében elfogadható. Az emlékezet, illetve kultusz szavak megkülönböztetése a címben indokolt: az emlékezet lefedi ugyan az első két írás témáját, éppúgy, mint a harmadikét, de a kultusz csak az előbbieknél érvényesült. Hiszen míg március 15-ének és Kossuth Lajosnak részben hivatalos, részben pedig „alulról szerveződő” kultusza is volt, 1956 esetében ez utóbbi legfeljebb titkon élt tovább. A hatalom kifejezetten a forradalom és szabadságharc emlékének felszámolására, de legalábbis dehereoizálására, befeketítésére törekedett. 1956 pozitív értelmezése csak a megtorlást vonhatta maga után. Erdész Ádám meggyőzően mutatja be, hogyan vált a forradalom és szabadságharc ötvenedik évfordulójára általánosan elfogadott ünneppé az eleinte csak bizonyos rétegeket megszólító forradalmi nap formálódó emlékezete Gyulán. Hasonló mintázat ragadható meg Kossuth Lajos kultuszának kiépülésében is. Sokszor hangoztatott ellentmondása a dualizmusnak, hogy Kossuth és Ferenc József egyaránt népszerű volt. Ez annak leképezőseként írható le, hogy a Torinóban élő Kossuth Lajost övező kultusz lassan levált a valós alakról, háttérbe szorult az a tény, hogy a politikus rendíthetetlenül ellenezte a kiegyezést. A politikus rajongói előtt súlytalanná finomodott a fenti tényező, s az a sajátos ellentmondás alakult ki, hogy a dualizmus előnyeit élvező, de legalábbis létét elfogadó polgárok fejezték ki tiszteletüket a függetlenségi harc meg nem alkuvó hérosza iránt. Az 1956 emlékezetét elemző tanulmány élesen mutat rá, hogy a 20. századi forradalom nem tudott olyan, a nemzeti minimumot képező emlékezetpolitikai tényezővé válni, mint „elődje” annak ötvenedik évfordulójára. 1956 máig sokkal inkább vitákat gerjeszt, mintsem összeköt. Hogy elhallgatása, illetve „diabolizálása” miért volt hatékonyabb, mint a dualizmus időszakáig 1848-é, kérdésként merül fel, amire bonyolult és összetett válasz adható, kezdve a modern technológia mindent átható eredményességétől (rádió, televízió stb.) a szélesebb körben politizáló társadalomig. Összességében a veretesen szép, mégis gördülékeny magyarsággal írt munka alapja a levéltári források alapos ismerete, ötvözve a modern történetírói megközelítésekkel. A társadalomtörténeti felfogás ugyanúgy fundamentuma a könyvnek, mint az iratok ismerete. Erdész Ádám nem mellőzi a klasszikus narrációt sem. Az általa elmesélt történetek úgy képesek személyes, néhol intim közelségbe hozni hőseiket az olvasóval, hogy a szerző közben nagyobb ívű folyamatokat is ábrázol. Tanulmányai kivétel nélkül elemző, értelmező írások. Az olyan, a nemzetközi történész társadalomban mindinkább teret nyerő irányzatok, mint például a birodalmi életrajz (imperial biography) árnyékában akár ódivatúnak is mondhatnánk e forrás alapú történetírást – ám mégsem az. A kötet hibájául róható fel, hogy mivel más és más helyen megjelent írásokat tömörít, akadnak átfedések. Ezekre a figyelmesebb olvasó felkaphatja a fejét. A kritikánál maradva: két írás esetében zavaró lehet az esszé-jelleg, a lábjegyzetek hiánya. Ezt azonban bőven ellensúlyozza a kötet számos erénye. Illik jelezni, hogy nem fog csalódni az sem, aki a klasszikus helytörténetet keresi a lapokat forgatva. De elsősorban azoknak ajánljuk Erdész Ádám munkáját, akik a nagy ívű társadalmi folyamatokat, azok helyben érzékelhető hatását, az azokra adott válaszokat, interakciókat akarják nyomon követni, megérteni. Katona Csaba
