Századok – 2019
2019 / 5. szám - TÖRTÉNETI IRODALOM - Csikós Gábor – Hegedűs István – Horváth Gergely Krisztián – Ö. Kovács József (szerk.): Területi-társadalmi törésvonalak és a boldogulás útjai. (Vidéktörténet 2.) (Schlett András)
1065 TÖRTÉNETI IRODALOM Angliából érkezett, de a kétlakiság és az ingázás is megoldást jelentett, ami persze a tehetősebbek számára volt nyitva. Kovács Attila a délszláv telepítések hatását vizsgálja a magyar–szlovén nyelvhatárra a két világháború közötti időszakban. A szociális kérdés ebben a régióban főleg a földkérdést jelentette. Az utódállamok vezetői voltak a legkönnyebb helyzetben, mert szétosztották a magyar nagy- és középbirtokokat, illetve elüldözték a magyarokat kisbirtokairól. A nemzetpolitikai, de inkább nemzetiségi kérdés „megoldása” során telepítettek a Lendva környéki egybefüggő magyar nyelvi tömbbe Tengermellékről és Isztriából származó szlovén telepeseket, akiket az 1941-es impériumváltás során Sárvárra internáltak, magyarokat telepítve a helyükre. A magyarok nem sokáig élvezhették új birtokaikat, mert a visszatérő jugoszláv hatóság összeszedte és internálta őket. Később visszatelepedhettek lakhelyükre, így a telepítések nyomán kialakult etnikai arányok megmaradtak. Paréj-Farkas Katalin A gyermekélet fordulópontja című tanulmányban az elsőáldozáshoz kapcsolódó szokásokat vizsgálja egy göcseji faluban, Bakon. Előzetesen ehhez a tanulmányhoz annyit, hogy amikor a 20. század legelején fölmérték, hogy a Monarchia Magyarországán melyek a leginkább vallásos népességű területek, illetve kimondottan a római katolikus felekezet méretét és arányait igyekeztek bemérni a statisztikákban, hatalmas fölényt mutatott az ország délnyugati szöglete. Nem meglepő, hogy az a pillanat, amikor egy gyermek először találkozik az oltáriszentséggel, azaz Krisztus testével ostya formában, meghatározó volt az egész család, de a teljes faluközösség számára is. Eddig ezeket a szentségfelvételi pillanatokat inkább az egyháztörténet vizsgálta, csak mostanában kerülnek egyre inkább az általános történettudomány, esetünkben a vidéktörténet látókörébe. A kutatás Bak községre összpontosít 1946-tól a 1990-es évekig és megállapítja, hogy ez az esemény a tűrt jelenségek közé tartozott: nem tiltották, de nem is támogatták. A szerkezeti egységet Gagyi József A kollektívvel kezdődött. A kollektivizált vidék első évei Románia egy régiójában című írása zárja. A munka nemcsak történelmi, hanem antropológiai kutató- és terepmunka eredménye, és nagyon érdekes módon a lopás, mint cselekedet megítélésének történetével is foglalkozik. A szocializmusban a köztulajdonból történő eltulajdonítás a társadalmi hierarchia minden szintjén jelen volt, azaz fönt is, meg lent is loptak, ahogy mondták, „átvettek szocialista megőrzésre”! A vizsgált terület a romániai Nyárád menti Csíkfalva közösség településeire terjedt ki. A kollektivizálás fejezetei után, amelyek nagyon hasonlítanak az anyaországira, a szerző az 1961‒1963 közötti időszakot vizsgálja levéltári kutatások alapján. A kötet végén egy forrás bemutatását és több könyv recencióját helyezték el a szerkesztők. A forrásközlés Papp Lajos: A Termelő Szövetkezet megalakulására való vissza emlékezéseim (1981. május 1.) című munkája. Az egykori pápasalamoni gazda, aki a háború előtt falujában tejszövetkezetet szervezett és közösségének megbecsült tagja volt, bő két évtized távlatából emlékezett vissza a téeszszervezés valóságára. A forrás ritka dokumentum, amelyből feltárul a kommunista diktatúra és a paraszti életvilág konfliktusa, de az is, hogy a mélyen megélt ‒ ez esetben katolikus ‒ hit milyen tartást és erkölcsi fölényt adott az amúgy kiszolgáltatott helyzetben lévő parasztságnak. A recenziók visszakanyarodnak a politikatörténethez, így általuk megkaphatjuk a vidék elhanyagolásának és margóra szorításának a magyarázatát. Összességében megállapítható, hogy a kiadvány elevenen bizonyítja a vidéktörténet kutatások sokszínűségét, a kvantitatív történeti földrajzi elemzéstől, a néprajzi kutatáson át a társadalomtörténetig. Megállapíthatjuk azt is: ha a vidéki gazdaság történetét vizsgáljuk, széleskörű társadalmi és kulturális ismeretekkel kell rendelkeznünk, ezek nélkül ugyanis nem tárulnak fel az összefüggések. Schlett András
