Századok – 2019
2019 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Peterecz Zoltán: A brit titkosszolgálat magyarországi tevékenysége a második világháborúban
A BRIT TITKOSSZOLGÁLAT MAGYARORSZÁGI TEVÉKENYSÉGE A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚBAN 1054 kivégzés sorsára jussanak. Ekkora áldozatot nem ért a briteknek a magyar ügy. Érdemes megemlíteni, hogy közvetlenül a német megszállás előtt érkezett amerikai misszió (Veréb-misszió) – melynek tervezése és kivitelezése sok rokonszálat mutat a brit különítményekével – szintén a brit missziók sorsára jutott. 79 Az okokat kutatva célravezető az egyik ilyen SOE-küldetést részletesebben is bemutatni. A Dibbler-misszió és annak története jól jellemzi a lehetőségeket és hátráltató tényezőket, amelyek a második világháború alatti SOE-misszióknak egyaránt sajátjai voltak Magyarországon. A Dibbler csak a német megszállás után vált aktuálissá, amikor a SOE még mindig fontosnak tartotta, hogy behatoljon Magyarországra és kormányellenes tevékenységet folytasson az itteni munkásság és parasztság segítségével. Ez ellentmond annak a feltételezésnek, hogy az angolok csupán a német megszállást akarták elérni Magyarországon a nyugati partraszállás megkönnyítése érdekében. Valószínűleg ekkor már a háború utáni politikai viszonyokat is próbálták formálni. Mindenesetre a SOE abban bízott, hogy amennyiben némi nyomást gyakorolnak a magyarokra, azzal valójában a németeknek okoznak gondot. Nem szabad megfeledkezni arról a tényről sem, hogy a Vörös Hadsereg Kárpát-medencébe érkezésével Magyarország stratégiailag felértékelődött. A Dibbler-küldetésben a szokásoknak megfelelően három személy vett részt: John Coates százados (kódneve MHK), Mike Turk hadnagy (fedőnevén Mike Thomas, kódneve MHT) és Joe Gelleny hadnagy (fedőnevén Joe Gordon, kódneve MHJ), akik közül az utóbbi kettő magyar-kanadai volt. A tervek szerint Gelleny a Deerhurst-misszióban vett volna részt, melyet Boughey vezetett, de nézeteltérés alakult ki közöttük, így Vass vette át a helyét (Vassnak Vincent volt a fedőneve, kódneve MHL), Gelleny pedig átkerült a John Coates százados parancsnoksága alatt álló Dibbler-misszióba. Egy Pécshez közeli területen kellett földet érniük. A küldetésnek négy feladata is volt, ami jól tükrözte a SOE gondolkodását és stratégiai elképzeléseit: 1. az ipari és mezőgazdasági munkásság körében segíteni az aktív és passzív ellenállás kialakítását; 79 Az amerikai misszió témájával sokan foglalkoztak, többek között Florimond Duke – Charles M. Sawyer: Name, Rank, and Serial Number. New York 1969.; Kádár Gyula: A Ludovikától Sopronkőhidáig I–II. Bp. 1978.; Kállay M.: Magyarország miniszterelnöke i. m.; Vass G. István: Bakach-Bessenyey György tárgyalásai az Egyesült Államok megbízottaival Bernben, 1943. augusztus 28. és 1944. március 19. között. A Kállay-kormány béketapogatózásainak újabb dokumentumai. Levéltári Közlemények 65. (1994) 153–205.; Szegedy-Maszák A.: Az ember ősszel visszanéz i. m.; Neal H. Petersen: From Hitler’s Doorstep: The Wartime Intelligence Reports of Allen Dulles, 1942–1945. University Park, PA 1996.; Czettler A.: A mi kis élethalál kérdéseink i. m.; Kovács Zoltán András: A Janus-arcú tábornok. Adalékok Ujszászy István vezérőrnagy pályaképéhez. In: Vallomások a holtak házából. Ujszászy István vezérőrnagynak, a 2. vkf. Osztály és az Államvédelmi Központ vezetőjének az ÁVH fogságában írott feljegyzései. Szerk. Haraszti György. Bp. 2007.; Charles Fenyvesi: Három összeesküvés. Bp. 2007.; Zoltán Peterecz: Sparrow Mission: A US Intelligence Failure during World War II. Intelligence and National Security 27. (2012) 241–260. A misszió még egy regényírót is megihletett, lásd Richard B. Beal: Sparrow: Sparrow Mission. New York 2002.
