Századok – 2019
2019 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Peterecz Zoltán: A brit titkosszolgálat magyarországi tevékenysége a második világháborúban
1037 SZÁZADOK . () . SZÁM Peterecz Zoltán A BRIT TITKOSSZOLGÁLAT MAGYARORSZÁGI TEVÉKENYSÉGE A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚBAN A második világháború alatt Nagy-Britannia és Magyarország ellentétes oldalon álltak, a két nemzet viszonya azonban korábban (a 19. század közepétől egészen a századfordulóig) ha nem is barátságosnak, de rendezettnek tekinthető. Magyarországon nagy múltra visszatekintő tisztelet övezte Angliát, és a reformkor óta – különösen a magyar arisztokrácia számára – a brit életmód és gondolkodás tájékozódási pontot nyújtott és követendő például szolgált. Az 1848–1849-es szabadságharcnak köszönhetően pedig a magyar imázs is feltétlenül pozitív volt brit körökben, ám a 20. század elejére egyre inkább negatív fordulatot vett.1 Az első világháború után pedig a brit kormány nem mutatott semminemű megértést a magyar problémák iránt, s a R. W. Seton-Watson vezette vonal érvényesült, miszerint Magyarország szigorú büntetést érdemel. A háború utáni forradalom, ellenforradalom és a trianoni békeszerződés jelentette veszteségek nyomán azonban – és ez különösen az 1920-as évekre igaz, amikor a brit stratégiai gondolkodásban Közép-Kelet-Európa még fontos helyet foglalt el – Nagy-Britannia segítőleg lépett fel Magyarországot illetően, és a magyar politikai vezetés többnyire számíthatott a brit támogatásra. Ennek leglátványosabb eleme a Népszövetség égisze alatt lezajlott 1924–1926-os pénzügyi stabilizációs program volt, mely csupán jelentős brit támogatással válhatott kivitelezhetővé.2 Az 1930-as években Nagy-Britannia egyre inkább kivonult a térségből, így magyar érdekeltségei is jelentősen csökkentek. Magyarország tehát eredmény nélkül udvarolt Angliának Trianon revíziója érdekében, amely a fő külpolitikai célkitűzése volt.3 Amikor 1939-ben kitört a második világháború, a két ország között már hatalmas politikai űr tátongott, ami idővel áthidalhatatlanná vált.4 Amíg vi szont Magyarország katonailag semleges maradt, pozíciója kedvezett a 1 Jeszenszky Géza: Az elveszett presztízs. Magyarország megítélésének megváltozása Nagy-Britanniában (1894–1918). Bp. 1986. 2 Ormos Mária: Az 1924. évi magyar államkölcsön megszerzése. Bp. 1964.; Miklós Lojkó: Meddling in Middle Europe: Britain and the ’Lands Between’, 1919–25. Bp. 2006.; Peterecz Zoltán: Jeremiah Smith és a magyar népszövetségi kölcsön, 1924–1926. Egy jenki pénzügyi ellenőr a Magyar Királyságban. Debrecen 2018. 3 Frank Tibor: Anglofil magyarok. In: Történelem és emlékezet. Egy akadémiai ülésszak előadásai. Szerk. Hunyady György – Török László. Bp. 2014. 135–194. 4 Számos munka született a két világháború közötti brit–magyar viszonyról, egy részük angolul. Lásd pl. Gábor Bátonyi: Britain and Central Europe, 1919–33. Oxford 1999.; András D. Bán: Hungarian– British Diplomacy 1938–1941: The Attempt to Maintain Relations. London 2004.; Romsics Ignác: A brit külpolitika és a „magyar kérdés”, 1914–1946. In: Helyünk és sorsunk a Duna-medencében.
