Századok – 2019
2019 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Zsupán Edina: A Corvina könyvtár budai műhelye. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállításának eredményei
A CORVINA KÖNYVTÁR BUDAI MŰHELYE 1022 szabadon tallózva a könyvtár motívumai közt.100 Az a forgatókönyv is felmerülhet, hogy a kódex befejezetlenül hagyta el Firenzét, véglegesítése pedig budai mesterre várt. Ám nehezen elképzelhető, hogy Boccardino befejezetlen kódexet adott volna ki a kezéből azzal, hogy azt később valaki – bárki – Budán egészítse ki. A korabeli itáliai szerződések ugyanis gyakran kikötötték, hogy az egyenletes színvonal érdekében a teljes kódexet a főminiátor tartozik kivitelezni. Mindazonáltal – ha el is fogadjuk Boccardino il Vecchio budai jelenlétének lehetőségét – egyelőre nem látjuk az okát, hogy miért is kapott helyet egy ilyen szintű kódexben egy szemmel láthatólag gyengébb kvalitású mester. Mindenesetre árulkodó mozzanat a műhely működéséről, amelyet esetleg a belső hierarchiából következően a mesterek presztízsét érintő szempontok is meghatározhattak. A harmadik jelenségcsoport, amely szintén a budai keletkezés felé mutat, a kódex címerhasználata. Az illuminációnak az uralkodói reprezentációhoz való szoros kötődését tükrözi, hogy a királyi címer elemei a kompozíció szervezőelvét képezik. A címerhelyeken található címerek egyetlen kivétellel Mátyás magyar és cseh királyi címerei (1. és 4. mező: magyar vágások; 2. és 3. mező: cseh oroszlán). A kivétel a jobb oldali címlapon (f. 2r) található címer, melynek harmadik meze jében az osztrák pólya, negyedik mezejében pedig a morva sas található. Mátyás osztrák hercegi címeréről van szó. Érdekes módon azonban valamennyi magyar és cseh királyi címer átfestés eredménye: a címerek eredetileg a f. 2r -n látható típust képviselték (3. osztrák hercegi címer, 4. morva sas). Felmerül a kérdés, hogy vajon miért volt szükség az átfestésre. Véleményünk szerint itt azt a pillanatot érhetjük tetten, amelyben elhatározták, hogy a királyi könyvtár egységes címertípusa, possessorjegye a magyar és cseh királyi típus lesz. Ennek jegyében festették át az alsó címermezőket. A jobb oldali címlapon valószínűleg a tematika miatt hagyták meg az eredeti változatot, hiszen az az oldal – iniciáléjában a diadalmenettel – arról szól, hogy Mátyás miként veszi birtokába Ausztria székhelyeit. Hozzá kell azonban tennünk, hogy már ez az eredeti címerváltozat sem volt esetleges. Ugyanezt találjuk meg az Alberti-corvinában is (Modena, GE BEU, Cod. Lat. 419 = α .O.3.8., f. 1 r ), amelynek illuminációját körülbelül ugyanekkor készítette Budán az egyik kisebb mester, az „első címerfestő”. Az osztrák hercegi címer tudatos használata a budai kódexekben párhuzamba állítható a címer hivatalos használatával. Kubinyi András megállapítása szerint Mátyás jogilag bizonyíthatóan először 1487. március 20-án tekintette magát Ausztria hercegének, s ezt követően vált az osztrák hercegi cím a királyi titulatúra szilárd alkotóelemévé. Az új, osztrák hercegi pecsétet legkésőbb ez év szeptemberétől használta az 100 Nem kizárt, hogy az előkép a bécsi Regiomontanus-corvina (ÖNB, Cod. 44) címlapjának Ptolemaios-ábrázolása volt.
