Századok – 2019

2019 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Zsupán Edina: A Corvina könyvtár budai műhelye. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállításának eredményei

ZSUPÁN EDINA 1019 1489. július 15-re datált firenzei kéziratban is – ma szintén Párizsban –, de itt a scriptor által bejegyezve (BnF, Latin 1767, f. 201v ). Ez utóbbi kéziratnak csak a másolata készült Firenzében, díszítése és kötése már budai munka. Ezek a be­jegyzések minden bizonnyal a beszerzés folyamatát, Ugoleto ágensi munkájának eredményét tükrözik, méghozzá szerencsés véletlen folytán annak különböző ré­tegeire vetnek fényt (görög kódex, régebbi kódex, friss másolat). A budai műhely ennek a komplex vállalkozásnak volt fontos bázisa. Magyarországon is hasonlóképpen zajlott a könyvtárbővítés, mint Itáliában: részben új kódexek készültek, részben pedig régebbi hazai állományokat gyűjtöt­tek be, használtak fel, mégpedig nagyon jelentős mértékben. Ez utóbbi módszert Budán, láttuk, már a műhely indulása idején is alkalmazták. A Vitéz János és Johannes Regiomontanus körüli másolótevékenység produktumai most is fon­tos alapját képezték a gyarapításnak.94 A gyűjtés körét azonban bővítették: nem csupán a befejezetlen darabok váltak potenciális corvinákká, hanem főpapjaink egykori saját könyvtárai is a figyelem középpontjába kerültek. Ismét Vitéz János, valamint Janus Pannonius és Handó György nevét kell említenünk. 95 Készültek ekkoriban Budán teljesen új kódexek is, ám számuk nagyon csekély, és jellemző módon jórészt az akkor és ott frissen megszülető művek másolatait tar­talmazzák. Ez a körülmény rávilágít a budai kódexprodukció legnagyobb nehézsé­gére, a lemásolható, előképként szolgáló szövegek hiányára. Olyan, a koncepcióba illő művekhez, amelyek nem voltak meg a begyűjtött főpapi állományokban, kö­vetkezésképpen le kellett volna, le lehetett volna őket újonnan másoltatni, nagyon nehéz volt hozzájutni. Ezért is zajlott Bécsben másoltatás – láttuk Fonzio levelé­ben –, hiszen az ottani gyűjtemények további lehetőségeket kínáltak. A könyvtár „alapköve”: a Philostratos-corvina Az egyik ilyen frissen másolt, emblematikus darab a Philostratos-corvina (Bp., OSZK, Cod. Lat. 417.).96 A császárkori szerző műveit Antonio Bonfini fordította görögről latinra Bécsújhely ostroma során, és ő fogalmazta hozzá az előszót is, 94 Ilyen kéziratok: Bp., OSZK, Cod. Lat. 281, 412, 422, 423, 426, 428, 429, 430; Bécs, ÖNB, Cod. 24, 44. 95 Janus könyveit szinte lehetetlen azonosítani. A Corvinán belül a leginkább esélyesek: Bécs, ÖNB, Suppl. gr. 45 (vö. Bolonyai G. : Corvina Graeca i. m. 46. skk.); Erlangen, UB MS 1226; München, BSB, Cod. Graec. 449; Bp., ELTE EK, Cod. Graec. 1 (kérdéses corvina). A kutatás jelenlegi állása sze­rint biztosan Handó György könyvtárából származik: Bp., OSZK, Cod. Lat. 438.; 418.; Bécs, ÖNB Cod. 224, Cod. 2384; Città del Vaticano, BAV, Barb. Lat. 168; London BL, Lansdowne Ms. 836; Verona, BC, Cod. Lat. CXXXVI (124), CXXXVII (125). Vö. Pócs Dániel: Handó György könyvtára i. m. Nr. 3, 4, 7, 9, 15, 16, 18, 19. 96 A kódex feltárásában kulcsfontosságú munka Mikó Árpád: Ekphraseis. A budapesti Philostratus­­kódex és a Bibliotheca Corviniana. In: Művészettörténeti tanulmányok Mojzer Miklós 60.

Next

/
Oldalképek
Tartalom