Századok – 2019
2019 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Zsupán Edina: A Corvina könyvtár budai műhelye. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállításának eredményei
ZSUPÁN EDINA 1009 A Regiomontanus-corvina valódi kezdeteit azonban a Corvinán kívül kell keresni, de nem Itáliában, hanem – miként André de Hevesy is feltételezte – Magyarországon. A tanulmány keretei nem engedik, hogy részletesen szóljunk a 15. századi magyar művelődés nagy korszakáról, az 1460-as évek második feléről, amikor Vitéz János esztergomi érseksége idején (1465–1472) és mindenekelőtt az ő iniciatívájára megalapíttatott a pozsonyi egyetem, neves professzorok érkeztek külföldről, elkezdte működését Hess András nyomdája Budán, és megérkezett Magyarországra Rómából, Johannes Bessarion környezetéből a korszak leghíresebb csillagásza, Johannes Regiomontanus is.56 Minden jel arra utal, hogy a szel lemi felvirágzás szükségszerű feltételeinek tekintették a könyveket, illetőleg azok előteremtését. Önmagában a nyomdaalapítás is ékes bizonyítéka ennek. (Nem véletlen, hogy a budai nyomda legelső kiadványa tartalmazta Nagy Szent Vazul híres könyvecskéjét is, amelyben a szent a pogány szerzők olvasásának hasznosságáról szólt.57 Ez a szöveg a humanista neveléselmélet egyik programadó műve volt.) Úgy látjuk, hogy az irodalom előteremtését Vitéz nem csupán a nyomdára alapozta, hanem – váradi éveihez hasonlóan – figyelemreméltó kódexkészítés is folyt környezetében. Ennek ösztönzést adhatott Regiomontanus érkezése. A csillagász aktív szellemi munkát végzett Magyarországon is, Tabulae directionum et profecti onum (Wolfenbüttel, HAB, Cod. Guelf. 69.2 Aug 2 o ) című művét Martin Bylica közreműködésével kifejezetten itt, Vitéz János számára írta.58 A Canones LXIII in tabulam primi mobilist pedig Magyarországon fejezte be, és Mátyásnak ajánlot ta.59 A mű tisztázata (tisztázatai) minden bizonnyal Magyarországon készültek el Vitéz és Regiomontanus környezetében, köztük a most vizsgált, ma Budapesten őrzött példányé is. Utóbbi scriptorától két további munkát is ismerünk: ugyanennek a műnek azt a másolatát, amely Regiomontanus saját példánya volt,60 va lamint a Ptolemaios Almagest jéből készült epitoménak egy ma Velencében őrzött példányát.61 Az írás egyfajta átmeneti típust képvisel a gótikus írástradíció és a humanista írások között. Ezek az átmeneti formák nagyon jellemzőek a magyar főpapi, kormányzati elit környezetében a 15. század derekán használt írásokra, és mutatják a humanista írásmód fokozatos – és nagyon korai – meghonosodását 56 Átfogóan, a teljes régebbi szakirodalommal lásd Csillag a holló árnyékában i. m. 57 Basilius Magnus: De legendis antiquorum libris. Trad. Leonardus Brunus Aretinus – Xenophon: Apologia Socratis. Buda, Andreas Hess 1473 = GW 6686. 58 Legújabb mérvadó leírását lásd Regina Cermann: Beschreibung einer problematischen Corvine: Cod. Guelf. 69.9 Aug. 2o . In: Corvina Augusta. Die Handschriften des Königs Matthias Corvinus in der Herzog August Bibliothek, Wolfenbüttel. Hrsg. Edina Zsupán – Christian Heitzmann. (Supplementum Corvinianum III.) Bp. 2014. 123–151. 59 Ernst Zinner: Leben und Wirken des Johannes Müller von Königsberg genannt Regiomontanus. 2. kiadás. Osnabrück 1968. 95. skk., 154. skk., 325 skk, Nr. 58. 60 Nürnberg, StB, Cent. V,17. Vö. Cermann, R.: Beschreibung i. m. 133., 150., 33. kép. 61 Velence, BNM, Lat. Z. 328, coll. 1760.
