Századok – 2019
2019 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Zsupán Edina: A Corvina könyvtár budai műhelye. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállításának eredményei
A CORVINA KÖNYVTÁR BUDAI MŰHELYE 1000 jegyzékében Csapodi Csaba külön tekintett az írás szempontjára.14 Figyelembe vette Hoffmann Edith következtetéseit is, ám ezek regisztrálásánál nem lépett tovább. A budai műhely rekonstrukciója kapcsán mind eredményei, mind módszerei tekintetében Hoffmann Edithnek köszönhetjük a legtöbbet. Ő volt az, aki elsőként indult ki a corvinacsoport egészéből, a corvinák közös tulajdonságait vizsgálva, és egyetlen kódexet is teljes egészként kezelt, nem koncentrált csupán az illuminációra. Legfontosabb felismerése a már említett stíluskeveredés volt, amellyel a budai műhely létét bizonyította. Néhány kódexen és a budai típusú metszésen be is mutatta a jelenséget. A bizonyításhoz felhasználta a festett címeresleveleket is, amelyek mind a datáláshoz, mind a mesterek helyhez kötéséhez támpontokat nyújtottak. Hasonlóan fontos felismerése volt, hogy a budai műhely nemcsak a király, hanem főpapok számára is dolgozott. Rámutatott arra is, hogy a műhelynek volt egy jellemző stílusa, amely alapvetően milánói sajátságokkal rendelkezett. Megpróbálta elkülöníteni a Budán dolgozó mestereket. Feltételezte, hogy közülük néhányan helyiek, s ez minőség- és stílusbeli egyenetlenségeket okozhatott. A miniátorok és a könyvkötők között stiláris megfelelések mentén szoros kapcsolatot feltételezett. Felismerte, hogy a Corvinában különféle provenienciájú rétegek vannak, valamint hogy bizonyos kódexeknek korábbi tulajdonosaik is voltak. Vizsgálta a címerhasználat szerepét, és néhány esetben nagy hiátusokat állapított meg a készítés egyes fázisai között. Szót ejtett a műhely munkamódszeréről is, megpróbálta felvázolni a műhely stílusának fejlődését, de nevéhez köthető a Cassianus-csoport végleges körvonalazása is. Az André de Hevesy által megalkotott, úgyneveztt „Cassianusmestert” ő azonosította Giovanni Antonio Cattaneo madocsai apáttal. A hazai kutatás az általa alkotott kép nyomán haladt tovább, annak részleteit próbálta kidolgozni, esetenként módosítani. Elsőként Balogh Jolánt kell említenünk mint Hoffmann Edith legszorosabb munkatársát a témában, akinek felfedezései nagyban segítették Hoffmann rekonstrukcióját is.15 Berkovits Ilona részéről új attribúciós kísérletek történtek – Felix Petancius azonosítása a Cassianus-mesterrel, Giovanni Antonio Cattaneóé pedig a Mátyás-graduale itáliai mesterével –, 16 Csapodi Csaba pedig a Hoffmann által „első” és „második címerfestőnek” nevezett mesterek munkáit vizsgálta, és jutott végül működésük egymásutániságát tekintve Hoffmannéval ellentétes megállapításra17 . A corvinakötések kutatása Koroknay 14 Csapodi, Cs.: The Corvinian Library i. m. 15 Balogh Jolán: Adatok Milano és Magyarország kulturális kapcsolatainak történetéhez. Bp. 1928.; Uő: Néhány adat Firenze és Magyarország kulturális kapcsolatainak történetéhez. Archeologiai Érte sítő 40. (1926) 189–209.; Uő: A madocsai apát, a „királyi könyvek miniátora”. Henszlmann lapok 5. (1927) 1–7.; Uő: A művészet Mátyás király udvarában I–II. Bp. 1966. 16 Berkovits I.: A magyarországi corvinák i. m. 86. skk. 17 Csapodi, Cs.: The Corvinian Library i. m. 49–51.
