Századok – 2019
2019 / 5. szám - TANULMÁNYOK - C. Tóth Norbert: Hol lakott Szilágyi Erzsébet, amikor Budán élt? Hozzászólás a nyéki királyi kúria történetéhez
C. TóTH NORBERT 979 Hol volt Kunc ispán majorja? A szakirodalom Csánki Dezső tanulmányának következtetésére99 alapozva Kunc ispán majorjának helyét egyértelműen a mai Szépilona nevű – a Szilágyi Erzsébet fasorból szétágazó Budakeszi és Hűvösvölgyi út közötti, a Kuruclesi, a Budenz út és a Bognár utca által határolt – területre lokalizálja (lásd 1. térkép). 100 Kérdés azonban, hogy helyes-e ez a helymeghatározás. A válasz megadása előtt lássuk milyen forrásokkal gazdálkodhatunk! A kutatást és az elemzést nagyban megkönnyíti, hogy Csánki Dezső a témára vonatkozó oklevelek többségét összegyűjtötte és felhasználta, egy részüket pedig tanulmánya függelékében közölte is. Az újraközlés elkerülése érdekében tanulmányomban a korábban ismert, illetve általam feltárt forrásoknak csak a házra, tartozékaira és fekvésére vonatkozó részét közlöm, amely a további következtetések alátámasztására szolgál. A majorra vonatkozó források 1333–1500 körül 1333. február 27.: „predium suum seu allodium .., inter civitatem Budensem ab una parte et villam Neek ex altera, in medio duarum viarum seu stratarum magnarum, quod vulgo Kunchspan maiura dicitur, cum omnibus suis utilitatibus et pertinentiis universis, videlicet pratis, fenetis, terris arabilibus cultis et incultis, ortis et curiis ac edificiis lapideis et ligneis, foveis et fodinis confractionis lapidum, aquis, fontalibus et fluvialibus necnon cum dimidietate vinee prope rivulum et ecclesiam Beatissime Virginis Marie, noviter plantate adiacentes”. 101 1343. szeptember 4.: „super maierio terris arabilibus ac pratis ad eundem maierium pertinen tibus inter dictam civitatem Budensem et villam Nyek in valle inter decimas dicte ecclesie nostre [scl. Sancte Trinitatis – C. T. N.] et nostras existenti”.102 1354. szeptember 29.: „pro maierio seu allodio suo inter civitatem Budensem et villam Nyek vocatam habito.” 103 99 Csánki D.: Kuncz ispán i. m. 711–715. 100 Vö. a tanulmány elején idézett szerzők tanulmányaival, illetve lásd még Végh András: Magyar Város történeti Atlasz 4. Buda I. (1686-ig). Bp. 2015. 55. 101 MES III. 222. (Anjou-oklt. XVII. 90. sz.; DF 237210.), idézi Csánki D.: Kuncz ispán i. m. 687. – Vö. 1333. jan. 30. MES III. 223. (Anjou-oklt. XVII. 51. sz.; DF 238397.). 102 MES III. 514. (Anjou-oklt. XXVII. 594. sz.; DF 238400.), idézi Csánki D.: Kuncz ispán i. m. 690. 103 MES IV. 119. (Anjou-oklt. XXVIII. 421. sz.; DF 238052.). – Figyelemreméltó, hogy ez az esztergom-szentistváni társaskáptalan fondjának első számú oklevele!
