Századok – 2019
2019 / 5. szám - TANULMÁNYOK - C. Tóth Norbert: Hol lakott Szilágyi Erzsébet, amikor Budán élt? Hozzászólás a nyéki királyi kúria történetéhez
C. TóTH NORBERT 977 december 22. – 1498. június 5.)89 keltezhető kérvényből pedig az derül ki, hogy a helyzet mit sem változott, a majort a bér megfizetése nélkül továbbra is jogtalanul (via iuris absque omni ) tartja elfoglalva a király nevében az új udvarbíró ( modernus provisor nomine ipsius vestre maiestatis). 90 Az esztergomi Szent István társaskáptalan kanonokjainak ügyét tovább hátráltatta, hogy újra bejelentkezett a majorért a budafelhévízi prépostság kormányzója, Szentlászlói Osvát zágrábi püspök.91 A kanonokok panasza szerint Osvát püspök-kormányzó bármiféle szokásos perbe hívás nélkül bírói intézkedést kieszközölve a majort elfoglalta. Az esztergomiak ezért a budafelhévízi prépostságot megidéztették a királyi jelenlét elé 1492 Mihály-nap nyolcadára. Ekkor viszont Ambrus őrkanonok kérte a per leszállítását, amelyet az országbírói ítélőmester bírótársaival 6 márka – 6 aranyforint – bírság lefizetésével engedélyezett is számukra (amit ott helyben le is tett Ambrus).92 A per azonban csak időlegesen ült el: 1496 májusában Geréb Péter akkori országbíró az esztergomi társaskáptalan birtoklását igazoló 1393., 1425., 1446. és 1477. évi okleveleket írt át, és a pert Mihály-nap nyolcadára halasztották azzal, hogy akkor a budafelhévíziek kötelesek okleveleiket bemutatni.93 Erre valószínűleg ismételten nem került sor. A per tehát hasonló koreográfia szerint zajlott, mint 40 évvel korábban: az alperesek tulajdonjoguk igazolását meg sem kísérelték bizonyítani, és így azt nyolcadról-nyolcadra halasztották. A perről az utolsó hírünk az előbb idézett oklevélen található hátlapi bírósági feljegyzés, amely szerint (legkorábban 1498-ban)94 a pert – mi vel időközben Osvát helyett Vémeri Zsigmond leleszi prépost, királyi kincstartó 95 lett a budafelhévízi prépost – elhalasztották. 96 Jóllehet az esztergomvári kanonokok nem kapták vissza a majort, egy darabig igyekeztek fenntartani a tulajdonjogukat azzal is, hogy 1492 és 1495 között minden 89 Kubinyi András: A budai vár udvarbírói hivatala. In: Uő: Tanulmányok I. i. m. 265. 90 Csánki D.: Kuncz ispán i. m. 725. (DF 238072.), vö. DF 283073. 91 Személyére lásd Egyházi arch. 1440–1526. 127. 92 Csánki D.: Kuncz ispán i. m. 709., vö. DF 238074., DF 238079. 93 Csánki D.: Kuncz ispán i. m. 710. 94 Mivel Vémeri Zsigmond 1498. febr. 14-től szerepel kincstartóként, addig mint a királyi jövedelmek adminisztrátora címmel illették (lásd a következő jegyzetet). 95 Személyére lásd C. Tóth Norbert – Horváth Richárd – Neumann Tibor – Pálosfalvi Tamás: Magyarország világi archontológiája 1458–1526. I. Főpapok és bárók. (Magyar Történelmi Emlékek. Adattárak.) Bp. 2016. (a továbbiakban: Arch. 1458–1526.) I. 131. 96 Csánki D.: Kuncz ispán i. m. 710., vö. DF 238083. Lásd még a kanonokoknak – talán – a főkancellárhoz szóló, még Osvát püspök életében írt kérvényét a per folytatására vonatkozóan (DF 238077.), illetve Ambrus esztergom-szentistváni őrkanonok levelét, amely szerint Dorogházi László személynöki ítélőmester számára (1484–1500: Arch. 1458–1526. I. 75.) Rennek András fiának budai házában letett (legalább) nyolc oklevelet (apud eundem magistrum Ladislaum quinque litteras sub sigillo regum Lodovici et Karoli super predium nostrum inter villam Nyek et duas super sigilla cruciferorum litteras in manus ipsius, cum litteris civitatis Budensis insimul coniunctis sub sigillo regie maiestatis et baronum, quas tenet nunc in presenti magister Ladislaus Doroghaza – DF 238084.).
