Századok – 2019
2019 / 5. szám - TANULMÁNYOK - C. Tóth Norbert: Hol lakott Szilágyi Erzsébet, amikor Budán élt? Hozzászólás a nyéki királyi kúria történetéhez
C. TóTH NORBERT 975 sza, miszerint Hunyadi özvegye akaratuk ellenére foglalta el a majort, együttesen arra utal, hogy Szilágyi Erzsébet és kísérete legkésőbb 1459 elejétől a Kunc ispán majorjának területén lévő házakban lakott. 76 Ettől kezdve tehát Szilágyi Erzsébet – előbb a kanonokok akarata ellenére, azaz a bérleti díj megfizetése nélkül, majd 1461-től a 16 aranyforintos bérleti díj megfizetésével77 a major területén álló házak egyikében lakott – leszámítva a Budától távol töltött időszakokat – egészen 1484 első felében bekövetkezett haláláig. A király anyjának, illetve embereinek életét az 1480-as évek elején ismét a budafelhévízi prépostság emberei keserítették meg, akik igyekeztek a majorság és annak földjei birtokába jutni (végül sikertelenül).78 Erzsébet asszony 1484. évi halálával azonban nemcsak a bérlő távozott az élők sorából, hanem a major is az esztergom-szentistváni kanonokok tulajdonából – szintén örökre. Az események, hála a társaskáptalan fennmaradt levéltárának, a kanonokok nézőpontjából ugyan, de jól dokumentáltak. A kanonokok kálváriája nem sokkal a király anyjának halála után kezdődött.79 Az első információink az őket ért méltánytalanságra Szilágyi Erzsébet halálának kb. egy éves évfordulójáról van: 1485. július 15-én Segesdi80 Ambrus, a társas káptalan őrkanonoka tiltakozást jelentett be a major elfoglalása miatt. Elmondása szerint – és innen adjuk át a szót a Csánki Dezső által készített fordításnak81 : „ki rály urunk, szülője halála után ezt a majort kezéhez véve, ámbár gyakran ígérte, és udvarbírájának, Ráskai Balázsnak színről-színre meghagyta a haszonbér megfizetését, mégis eddig sem király urunk, sem megnevezett udvarbírája nem fizetett haszonbért e majorból, hanem azt minden fizetés nélkül hatalmasul tartja magánál.” 82 anyakirályné 1462. dec. 15-ei levelével, amely szerint nyáron Debrecenben volt (nos in estate proxime preterita in civitate nostra Debreczen personaliter constitute – SZEL II. 245., DF 278817.). 76 Vö. az 1462. évi nyugta szövegével is (quod allogium dicta domina Elisabeth inhabit seu inhabitari facit – Teleki J.: A Hunyadiak kora i. m. XI. 37.). – Lásd még az özvegy 1480. márc. 9-ei budai keltezésű, kanonokokhoz írt levelét: „domum vestram allodialem prope Budam hic existentem” (SZEL II. 254.). 77 1463. nov. 5. (DL 37643.), 1477. szept. 29. (DF 238065., Csánki D.: Kuncz ispán i. m. 721., 1475. évvel). 78 Csánki D.: Kuncz ispán i. m. 703–704., vö. 1480. márc. 9. és ápr. 5. (kiadásai Uo. 722–723.; SZEL II. 254–255.). 79 E rész ismertetésekor eltérek Csánki munkájától, mivel egy másik oklevélnek elírta az évszámát és így nem az időrendet követve ismertette az eseményeket. 80 C. Tóth Norbert: Az esztergomi székes- és társaskáptalanok archontológiája 1100–1543. (Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 9.) Megjelenés alatt. (esztergom-szentistváni prépostok). 81 A szöveget a mai helyesírás szerint idézzük. 82 Csánki D.: Kuncz ispán i. m. 704. (Nunc autem prefatus dominus noster rex post mortem dicte domine, genitricis sue, allodium ipsum manibus suis applicans,licet sepius promiserit et etiam Blasio de Raska provisori curie sue facie ad faciem solvere commiserit, nullam postea tamen de ipso allodio idem dominus noster rex et etiam dictus Blasius de Raska provisor curie pensionem solvissent, ipsum allodium sine omni pensionis solutione aput se violenter conservando. – Uo. 724., DF 238069.).
