Századok – 2019

2019 / 5. szám - TANULMÁNYOK - C. Tóth Norbert: Hol lakott Szilágyi Erzsébet, amikor Budán élt? Hozzászólás a nyéki királyi kúria történetéhez

C. TóTH NORBERT 971 (1418. május 30.) 40 kezdve minden év szeptember 8-án köteles megfizetni az ös z ­szesen ötven aranyforintot.41 A békés egyezség ellenére Ferenc, majd halála után fia, Pál, illetve unokája, Antal továbbra sem fizették a bérleti díjat, ezért a két egy­házi intézmény képviselői Buda város tanácsa előtt perbe fogták őket, ahonnan a per Berzevici Péter tárnokmester elé került. Itt az alperesek, Pál és fia, Antal azzal a meglepő indokkal hárították el a vádat, hogy a néhai Ferenc birtokai – bármilyen címen voltak is a kezén –, nem reájuk szállottak, így nekik semmiféle kötelezettségük ezek tekintetében nincs, sőt ha lennének is ilyen birtokok, azok tulajdonjogáról is lemondanak.42 A felperesek célja a per alapján egyértelműen az volt, hogy az 1393. évi örökbérleti szerződés záradékában a bérleti díj fedezeté­ül lekötött majort megszerezzék. A tárnokmester a bírói székén vele együtt lévő városi ülnökökkel mindezek után ítéletet akart hozni, ám ekkor a néhai Galgóci László bán fia, János megjelent előttük és bemutatta az 1416. évi oklevelet, amely szerint apja és nagybátyja Bernardi Ferenctől zálogba vette a mondott birtokot. A felperesek viszont az 1393. évi oklevél Buda város tanácsa által 1396-ban privi­légiális formában átírt példányát mutatták be.43 A tárnoki széken született ítélet szerint, mivel a major a budavári ház örökbérleti díjának fedezeteként volt leköt­ve, Ferenc mester nem zálogosíthatta volna el azt, így a bíróság érvénytelenítette a zálogosítást, és a majort, valamint a budai házat a Szent István társaskáptalannak ítélte azzal, hogy szabadon rendelkezhet vele. A döntés ellen László bán fia, János fellebbezett és kérte a per átküldését a király és bírótársai elé; ez meg is történt, ám az a fórum is helyben hagyta a korábbi ítéletet. Ennek birtokában aztán a tárnokmester elrendelte a társaskáptalan bevezetését a birtokba, amelyet az altár­nokmester két budai polgárral együtt ellentmondás nélkül végrehajtott. 44 Az új tulajdonos, az esztergomvári Szent István társaskáptalan rövidesen, 1425. április 11-én az esztergomi káptalan,45 majd május 30-án Buda város ta ­nácsa46 előtt (a két oklevél vonatkozó része szó szerint megegyezik) 47 kötött megállapodás értelmében bérbe adta a szerzeményét. Az új örökbérlő Héthársi (Siebenlinder) János budai polgár, korábbi bíró48 és családja lett. A szerződés sze­rint a bérlőnek évente György-napkor 32 aranyforintot kell fizetnie a ház és a 40 C. Tóth Norbert: Az esztergomi érseki szék üresedése 1418–1423 között. Századok 137. (2003) 885. 41 BTOE III. 742. sz. (ZsO VII. 446. sz.). 42 Csánki D.: Kuncz ispán i. m. 694–695., vö. BTOE III. 853. sz. (ZsO XI. 846. sz.). 43 Csánki D.: Kuncz ispán i. m. 695., vö. BTOE III. 853. sz. (ZsO XI. 846. sz.), az 1396. febr. 24-ei privilégium: Uo. 204. sz. 44 Csánki D.: Kuncz ispán i. m. 696., vö. BTOE III. 853. sz. (ZsO XI. 846. sz.). 45 BTOE II. 869. sz. (ZsO XII. 404. sz.). 46 BTOE III. 871. sz. (ZsO XII. 574. sz.). 47 A két különböző intézmény előtt tett bevallásra a felek eltérő jogi helyzete miatt volt szükség. 48 Vö. Kubinyi A.: Budai német patriciátus i. m. 495–497., 510.

Next

/
Oldalképek
Tartalom