Századok – 2018
2018 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Tóth Ágnes: Közösségi igények és politikai elvárások között. A Német Szövetség tevékenysége (1955–1970)
TÓTH ÁGNES 849 ismeretterjesztő előadások témájáról, a Freies Leben faliújság működéséről, terjesz téséről is be kellett számolni. 20 A Szövetség a települési kultúrcsoportok stabilizálásával párhuzamosan iskolai csoportok alakítását is szorgalmazta. Nyilvánvalóan azzal a céllal, hogy a gyerekekkel is megismertesse kulturális hagyományaikat, erősítse érdeklődésüket, s biztosítsa a felnőtt csoportok utánpótlását. A közös tevékenység szerepet játszott a fiatalok csoportkötődésének erősítésében. Annál is inkább, mert olyan iskolákban is alakultak német nemzetiségi csoportok, ahol nem volt anyanyelvi tanítás. Ezeken a helyeken a csoportok működésétől az anyanyelvi oktatás iránti igény megerősödését is várták. A Szövetség a német nemzetiségi szakfelügyelőket kérte föl az iskolai nemzetiségi csoportok megalakítására, illetve a megfelelő pedagógusok ösztönzésére. Wild Frigyes Baranya megyében 1956. április 1-jétől Guth Erzsébetet bízta meg a feladat ellátásával. A főtitkár a tervét előzetesen egyeztette a megyei tanács művelődési osztályának vezetőjével, aki támogatta a kezdeményezést. A munka megkezdésekor azonban a 32/1956. számú OM rendeletre hivatkozva, amely a tanulók iskolán kívüli terhelését szabályozta, arra kérte Guth Erzsébetet, hogy korlátozza a csoportok alakítását. A szakfelügyelő első körben kilenc olyan településen (Püspöklak, Véménd, Mecseknádasd, Mágocs, Bóly, Ófalu, Somberek, Gyód, Himesháza) kezdeményezte csoport létrehozását, ahol már volt német oktatás vagy ennek szervezését tervezték. 21 A kultúrcsoportok az első években nemcsak a német hagyományápolás bázisai voltak, hanem a közösség és a Szövetség közötti kommunikáció csatornái is. A színvonalas műsorral rendelkező művészeti csoportoknak a Szövetség évente 4-5 alkalommal országos körutat szervezett. Ezek az utak egyrészt alkalmasak voltak arra, hogy azokon a németek által lakott településeken is fölkeltsék az érdeklődést, ahol eddig ilyen jellegű tevékenység nem folyt. Másrészt a csoport tagjai a föllépéseken nagy számban megjelent helyi lakosság körében a Deutscher 20 Kérdőív a havi kultúrmunkáról. Bp., 1957. máj. 27. MNL OL XXVIIII-I-1 23. d. 21 Guth Erzsébet levele Wild Frigyesnek. Pécs, 1956. ápr. 6. MNL OL XXVIIII-I-1 23. d.; Guth Erzsébet 1956. április tevékenységéről a következőképpen számolt be: „Püspöklak: A jó felvilágosító munka következményeképpen és a községben kitűnően működő DISZ német színjátszó kör hatására az iskolai kultúrcsoport létszáma meghaladta a 70-et. Ebből a színjátszó körben résztvevő tanulók száma 20, az énekkari tagok száma 50. Színjátszó kör vezetője Szirom Károly tanár, énekkari vezető Tompich János tanár. Ófalu: Az iskola tanulóinak összlétszáma kb. 80 fő. A kislétszám ellenére is a kultúrcsoport 55 tagú. A színjátszó és szavalókörben 15 tanuló működik, ennek vezetője Kardos Margit igazgató. Az énekkar 40 tagú, vezetője Gay Mihály tanár. Véménd: A 12 tagú tánckör vezetője Monoszlay Endre tanár, az énekkar 20 tagú, vezetője Tillinger Béla tanító. Az 5 tagú szavaló brigádot Mandulás János tanár irányítja. Bóly: Az iskola nagy létszámának ellenére eddig csak 15 tanulót sikerült bevonni az iskolai kultúrmunkába. Ennek a kultúrcsoport vezetője, Blum Lőrinc tanár.” – Guth Erzsébet jelentése. Pécs, 1956. máj. 10. MNL OL XXVIII-I-1 23. d. Guth iskolai kultúrcsoportok szervezésére vonatkozó tevékenységét részletesen lásd Guth Erzsébet jelentései 1956. ápr. – 1958. ápr. MNL OL XXVIII-I-1 23. d.
