Századok – 2018
2018 / 3. szám - ISMERT FORRÁSOK – ÚJ ÉRTELMEZÉSEK - B. Szabó János – Bollók Ádám: A „szavart–türk dosszié”. A 9. századi kelet-európai steppei vándorlások 16–17. századi párhuzamok tükrében
A „SZAVART–TÜRK DOSSZIÉ” 532 Arkhón és megas arkhón Az Atelkuzuben Árpád fejedelemmé választásában kicsúcsosodó eseménysorról szóló tudósítás három eleme vonható be a kazár–szavart viszony vizsgálatába: 1.) Árpád új méltóságának bizánci megnevezése (arkhón , illetve megas arkhón ), 2.) maga a pajzsra emelés ceremóniája, illetve 3.) annak konkrét körülményei, azaz, hogy Árpád megválasztása és a fejedelmi méltóságba való beiktatása a kazár kagán küldötteinek jelenlétében, kazár szokás (DAI 38 52. : zakanon ) szerint történt. Pusztán a DAI nyilvánvalóan nem egy időből és nem egy szerzőtől származó szövegeinek futó áttekintése is hamar egyértelművé teszi, hogy a közép bizánci nyelvhasználatban az arkhón terminust mind a Birodalom, mind a szomszédos népek számos tisztségviselőjére alkalmazták. A DAI -ban e fogalmat egyaránt megtaláljuk ’tisztségviselő a bizánci egyházi, katonai és civil hierarchiában; előkelő’ (13 90., 101. , 46 75., 78. , 4915. , 50 58. , 51 20., 25., 27., 39. ), illetve helyi, városi főember (42 44.) jelentésben. Ugyancsak ez a terminus jelöli a türkök (38 38., 45., 49.,51., 53., 55–56. ; 40 48., 58. ), a besenyők (37 16., 20. ), a ruszok (9 5., 106. ), a kazárok (3832. ), a bolgárok (51 111–112. ), a balkáni szlávok (29 66., 29 76., 79. ), a morvák (412. ) és számos kaukázusi nép (43. több helye, 46 136. ) – nyilvánvalóan különféle rangú és címeket viselő – uralkodóit is. De ezt a szót alkalmazták a besenyők (3734. ) és a magyarok (8 29. , 40 45., 50., 65. ) kisebb méltóságviselői egy részének (köztük a kavarok három törzse fejének [3912. , 40 13. (?)]), vagy éppen az illetékes stratégos által a peloponnészoszi szlávok fölé kinevezett ’főnök’ (50 31., 80. ) megnevezésekor is. 213 Ez a sokféleség önmagában jelzi, hogy habár Árpád arkhón címe mögött nyilvánvalóan egy szavart vagy kazár eredetű méltóságnév húzódott meg, az eredeti titulust pusztán a türkökkel kapcsolatban a DAI -ban visszatérően emlegetett arkhón terminus alapján nem lehet azonosí tani.214 Nem segít ebben a De ceremoniis II. könyvének 48. fejezete sem, amely a 10. század első fele, illetve korábbi korszakok bizánci diplomáciája által folytatott hivatalos levelezés alapján állította össze az egyes népek vezetőinek küldendő levelek „címzés-listáját”. Itt a magyarok fejei ugyancsak arkhón okként szerepelnek, In: Selected Works of Peter A. Boodberg. Ed. Alvin P. Cohen. Berkeley 1979. 306–318. Lásd ehhez Ivanics M.: Hatalomgyakorlás i. m. 87–90. pontosításait és analógiáit. Leved(i) kezdeményező szerepéről egy krími tatár történeti párhuzam kontextusában lásd B. Szabó J.: Árpád honfoglalóinak i. m. 366–370. 213 Azt, hogy a bizánci adminisztráció a 8. századtól kezdve valóban nevezett ki helyi szláv előkelőket arkhón címmel a frissen visszahódított, illetve legalább részlegesen a Birodalom részének tekintett bal káni szláv területeken a fennmaradt szigillográfiai anyag is igazolja. Vö. Nicolas Oikonomidès: L’archonte slave de l’Hellade au VIIIe siècle. Vizantijskij Vremennik 55. (1998) 111–118.; Werner Seibt: Siegel als Quelle für Slawenarchonten in Griechenland. Studies in Byzantine Sigillography 6. (1999) 27–36. 214 Az arkhón terminus különféle jelentéseire lásd még Jadran Ferluga: Archon. Ein Beitrag zur Unter suchung der südslavischen Herrschertitel im 9. und 10. Jahrhundert im Lichte der byzantinischen Quellen. In: Uő: Untersuchungen zur byzantinischen Provinzverwaltung, VI.–XIII. Jahrhundert. Gesammelte Aufsätze. Amsterdam 1992. 109–121.
