Századok – 2018
2018 / 5. szám - HADÜGYI FORRADALOM – FISKÁLIS ÁLLAM – FISKÁLIS-KATONAI ÁLLAM EURÓPÁBAN A 16–18. SZÁZADBAN - B. Szabó János: A félreértett „hadügyi forradalom”. Egy hadtörténeti eredetű globális világmagyarázat terjedésének dinamikája
B. SZABÓ JÁNOS 955 a hadiépítészetben67 és ostromművészetben, a spanyolok pedig a gyalogsági tak tikában alkottak új minőséget, s elsőként ők is közvetíthették a világban ennek eredményeit. 68 Eddig sokkal kevésbé tűnik „kifizetődőnek” ez a vita Kelet-Közép-Európa számára. A mi régiónkban a közelmúltig is legfeljebb egy-egy lengyel és cseh szakember szentelt komolyabb figyelmet a témakörnek. Úgy tűnik, hogy e kutatók még saját közegükben is elszigeteltek lehetnek, s állásfoglalásaiktól függetlenül az ő nézeteik eddig még nem is jutottak át a nyelvi különbségek által emelt korlátokon. 69 A Mediterrán világon túl ugyanis inkább a 16–17. századi változások nagy katalizátora, az Oszmán Birodalom, illetve a jövő félelmetes nagyhatalma, az Orosz Birodalom került az angolszász vizsgálatok fókuszába.70 (Ami persze magyarázható azzal, hogy a globális hadtörténetírás – érthető módon – hagyományosan mindenekelőtt a nagy birodalmakra koncentrál.) A mai török és orosz történetírásban pedig (a spanyol esethez hasonlóan) szintén a elfogadó-kiterjesztő értelmezés jelenik meg. 71 prospettiva italiana 1400–1700. In: Militari in età moderna: la centralità di un tema di confine. Milano, 20 giugno 2004. Eds. Alessandra Dattero – Stefano Levati. Milano 2006. 15–62. 67 Ezt a lehetőséget Itáliában már a második világháború előtt felfedezték. Lásd Leone Andrea Maggio rotti: Architetti e architetture militari. Gli architetti militari italiani nella Spagna, nel Portogallo e nelle Loro colonie. L’opera del genio italiano all’estero. Roma 1939. 68 Fernando Gonzalez de Leon: Doctors of Military Discipline. Technical Expertise and the Paradigm of the Spanish Soldier in the Early Modern Period. The Sixteenth Century Journal 27. (1996) 61–85.; Eduardo de Mesa Gallego: Innovaciones militares en la Monarquía Hispánica durante el siglo XVI: ori gen y desarrollo. In: Guerra y sociedad en la Monarquía Hispánica. Política, estrategia y cultura en la Europa Modern. Eds. Enrique García Hernán – Davide Maffi. Madrid 2006. 537–552. 69 Lásd 4. jegyz. Vö. egy 2015-ben megrendezett, a címe szerint Military Revolution tematikájú konfe rencián valójában a nyitóelőadást tartó Maron volt az egyetlen előadó, aki a szorosan vett témáról beszélt. A magyarországi recepcióról lásd Bagi Zoltán: A hadügyi forradalom elméletének rövid összefoglalása. In: Mozaikok a Magyar Királyság 16–17. századi történelméből. Szerk. Horváth Adrienn – Bagi Zoltán. Bp. 2012. 141–158.; A román kutatók lengyel, illetve erdélyi viszonylatban érintették a teóriát, lásd Ovidiu Cristea: In visceribus regni. Constrângeri militare în timpul Războiului cel Lung. Revis ta istorică 17. (2006) 141–152.; Florin Ardelean: Organizare militară în Transilvania princiară. Comi tate și domenii fiscale. Doktori (PhD) értekezés. Cluj-Napoca 2010. 13–21.; Florin Ardelean: Military Leadership in the Transylvanian principality. The captain general in the second half of the Sixteenth Century. Banatica 26. (2016) 337–350. 70 Például Brian Davies: The development of Russian military power, 1453–1815. In: European War fare, 1453–1815. Ed. Jeremy Black. London 1999. 145–179.; Uő: The Foundations of Muscovite Military Power, 1453–1613. In: The Military History of Tsarist Russia. Eds. Frederick W. Kagan – Robin Higham. New York 2002.; The Military and Society in Russia, 1450–1917. Eds. Eric Lohr – Marshall Poe. Leiden–Boston 2002.; Carol Belkin Stevens: Russia’s Wars of Emergence: 1460–1730. Harlow 2007.; Gábor Ágoston: Military transformation in the Ottoman empire and Russia, 1500– 1800. Kritikáját lásd Explorations in Russian and Eurasian History 12. (2011) 281–319.; Gábor Ágos ton: Ottoman Warfare in Europe 1453–1826. In: European Warfare, 1453–1815. Ed. Jeremy Black. London 1999. 118–263.; Virginia Aksan: Ottoman War and Warfare 1453–1812. In: War in the Early Modern World. Ed. Jeremy Black. London 1999. 147–175.; Gábor Ágoston: Guns for the Sultan: Mi litary Power and the Weapons Industry in the Ottoman Empire. Cambridge 2006. 71 A kiterjesztő kritika irányát lásd Colin Imber: Ibrahim Pecevi on war: a note on the European ’mili tary revolution’. In: Frontiers of Ottoman Studies II. Eds. Colin Imber – Keiko Kiyotaki – Rhoads
