Századok – 2018
2018 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Tamási Zsolt: Az 1869-es erdélyi római katolikus papi gyűlés
AZ 1869-ES ERDÉLYI RÓMAI KATOLIKUS PAPI GYŰLÉS 890 Ezek súlyukat és jelentőségüket tekintve eltérőek. Több, pontosan jegyezhető dátum nélküli alkalommal a közvetlen környezetében található gyulafehérvári papsággal (kanonokok, teológiai tanárok) egyeztetett Fogarasy, de ez csak a közvetett tájékozódást tehette lehetővé az egyházmegye helyzetéről. Valamivel jelentősebb papi gyűlésre adott lehetőséget az 1868-as Státusgyűlés gyulafehérvári februári ülése. Ezen „az erdélyi megye minden esperesi kerületéből az esperesek és papi követek csaknem teljes számmal megjelentek”.25 Őket együtt a székeskáptalani és székesegyházi papsággal magához ren delte, s vázolta, hogy hogyan szándékszik kisegítő pénztárat létesíteni a szegény lelkészek és kántortanítók megsegítésére.26 Körleveléből tudjuk ugyanakkor, hogy az 1868. február 10-én megtartott „értekezlet” előtt a püspöki konzisztóriumban már bemutatta a magyar egyházmegyékben működő kisegítő megyei pénztárak szabályzatát mintázó tervezetét, s így február 10-én gyakorlatilag csak tájékoztatta a Státus egyházi tagjait, még mielőtt az egyházmegye minden papját külön körlevelében értesítette volna. 27 A fenti megoldásból úgy tűnik, hogy Fogarasy teljesen önkényesen járt el, de el kell fogadnunk, hogy valójában egy komolyabb, akár zsinati formát öltő tanácskozásra is készült. Ezt bizonyítja, hogy 1868 márciusában bizottságot nevezett ki, hogy az 1822-től Erdélyben különböző módosításokkal, felső részről többször megbélyegzett, de alapvetően érvényben levő Szepesy-féle Statuta szövegét revideálják.28 Ez a munka gyakorlatilag arra volt hivatva, hogy előkészítse a Fogarasy által összehívandó egyházmegyei zsinat határozatait.29 A szövegek átjavításába viszont nem vonta be az egyházmegyés papságot, a revideálást közvetlen környezetére bízta. A javaslatok megfogalmazására felkért Reinisch Lajos,30 Szabó Károly 31 és Bíró Béla 32 is 1868-ban Gyulafehérváron auxiliante ordine et modo ab Ecclesia praescripto celebrare, atque in ea salutaria Statuta contere tam per nos, quam per vos et fideles vobis comissos conformiter observanda [...]”. GyÉFKL Püspöki Iratok (a továbbiakban: PI) 2050/1869 Fogarasy Mihály papi közgyűlést meghirdető körlevele. Gyulafehérvár, 1869. aug. 5. 25 Marton J.: Fogarasy Mihály i. m. 167 26 Éltes Károly: Fogarasy Mihály élete. A kézirat közlését lásd Marton J.: Fogarasy Mihály i. m. 35–76. 27 850/1869 számú körlevél. In. Marton J.: Fogarasy Mihály i. m. 163–168. 28 GyÉFKL PI 822/1868 Fogarasy Mihály megyéspüspök rendelete. Gyulafehérvár, 1868. márc. 25. 29 GyÉFKL PI 631. doboz, 4. csoport Statuta diocesana juxta vigentes ordinationes modificata, 1869. jún. 14. 30 1823-ban szentelték pappá. 1836-tól elemi iskolai főfelügyelő, 1843-tól a szebeni Szent Teréz árvaház igazgatója, 1847-től tiszteletbeli kanonok. Részt vett az 1848-as egyházmegyei zsinaton. 1849– 1851 között börtönben volt forradalmi magatartása miatt. Szászrégeni plébánossága után 1855-től Gyulafehérváron kollégiumi igazgató, kanonok, főesperes, majd 1857-től ismét elemi iskolai főfelügyelő. Ferenczi S.: A gyulafehérvári (erdélyi) i. m. 383. 31 Akárcsak megyéspüspöke, a bécsi Augustineum végzettje, de tanult a jezsuitáknál is (Baumgarten). 1858-ben szentelték pappá. Teológiai spirituális, majd 1864-től Verespatakon, 1866-tól Marosvásárhelyen találjuk. 1867-től Gyulafehérváron, majd Székelyudvarhelyen tanároskodik. Ferenczi S . : A gyulafehérvári (erdélyi) i. m. 406. 32 Pesti tanulmányai elvégzése után 1863-ban szentelték pappá. Előbb Gyulafehérváron spirituális, majd 1865-től teológiai tanár, 1870-től gimnáziumi igazgató. 1883-tól tiszteletbeli kanonok, 1890-től Kolozsváron főesperes. Ferenczi S . : A gyulafehérvári (erdélyi) i. m. 187.
