Századok – 2018
2018 / 1. szám - MAGYARORSZÁGI MIGRÁCIÓK - Spannenberger Gabriella - Spannenberger Norbert: A németek 18. századi betelepítése: politikai és/vagy gazdasági folyamatok összessége?
A NÉMETEK 18. SZÁZADI BETELEPÍTÉSE 8 (1591–1606) ideje alatt a bécsi udvar egy átfogó tervezetben foglalkozott magyarországi berendezkedési tervekkel. Az 1595-ös, Nikolaus Gablmann nevével fémjelzett tervezet számos felvetést tartalmaz, melyet a Kollonich-bizottság 1688-ban nagyrészt a magáévá tett.16 Egy gyakorlati haszna pedig mégis volt az Einrichtungswerk nek: még 1689. augusztus 11-én, mint az Einrichtungswerk bizottság elnöke – s az udvar szürke eminenciása – Kollonich megjelentette az Első Császári Telepítési Pátenst. Ebben nemzetiségtől és felekezettől függetlenül kaptak meghívást a telepesek, hogy a megtizedelt lakosságú Magyarország újjáépítésében részt vegyenek. 17 Az Einrichtungswerk telepítési alapgondolata köszön vissza végül az 1722–23-as pozsonyi országgyűlés határozataiban is. Ebben kulcsszerepet játszott Károlyi Sándor, aki kuruc tábornoki múltját nemcsak a nagymajtényi fegyverletétellel igyekezett kompenzálni, hanem az úgynevezett Systematica commissio motorjaként is jelentős szerepet játszott.18 A három albizottság 59 törvénytervezetet fogalmazott meg a közigazgatás, a hadsereg és a gazdaság megreformálására.19 „Dolgozom, mint [II. Rákóczi] Ferencz idejében, másokat is ösztönzök, hogy rajtunk ne mul lyék. Hiszem Istent, hogy vasárnapra mind az egész országh dolgait elkészítem, s be adhattyuk. Az után vezérellye Isten” – írta nejének 1722. július 9-én. 20 Az 1722–23-as pozsonyi országgyűlés végül a következő formában szavazta meg a számunkra releváns CIII. törvénycikkelyt: „Ut liberae quiaevis personae, per sexennium a quavis contributione publica libertandae, in regnum vocari ac ejusmodi libertas per totum regnum publicari possit, benigne admittet Sua Majestas Sacratissima.”21 Ez a törvénycikkely – 1723. évi CIII. tc. (De impopulatione regni) 16 Bagi Zoltán: Császári-királyi hadi-berendezkedési terv 1595-ből. A Komárom–Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyve 2010. 53–78. 17 „so großer sowohl Feindlicher, als aigner Armaden und Auxiliar Völcker, fast gäntzlich zu Grund gerichteten und abgeödten Erb-Königreichs Hungarn [...] alle und jede, was Standts, Nation, und Religion, inn- oder außer Landts die seynd“. Idézi Anton Tafferner: Quellenbuch zur donauschwä bischen Geschichte I. München 1974. 53–55. Jogosan hívta fel a jeles német történész, Konrad Schünemann a figyelmet arra, hogy e pátens a magyar rendek igényei szerint lett megfogalmazva, s ezért is talált kedvező fogadtatásra. Konrad Schünemann: Zur Bevölkerungspolitik der ungarischen Stände. Deutsch-ungarische Heimatsblätter 2. (1930) 115–120.; A Pátens kiadásának körülményeihez lásd Joseph Maurer: Cardinal Leopold Graf Kollonitsch, Primas von Ungarn. Sein Leben und sein Wirken. Innsbruck 1887. 319–324. 18 Károlyi már 1712 áprilisa és júniusa között mind a Magyar Udvari Kancelláriához, mind az Udvari Haditanácshoz felterjesztésben fordult azzal, hogy Magyarország lakossága a háborúk miatt megtizedelt, s területe sok helyütt a pusztával egyenlő. Ezért kéri a támogatást arra, hogy külföldről hozhasson telepeseket. Vonház István: A Szatmár megyei német telepítés. Pécs 1931. 252–254. 19 Kónyi Mária: Az 1715–22. évi rendszeres bizottság javaslatai (Systema politico-oeconomico-militare). Jahrbuch des Wiener Ungarischen Instituts 2. (1932) 137–182. 20 Idézi Éble Gábor: Károlyi Ferencz gróf és kora I. Bp. 1893. 137. 21 Corpus Juris Hungarici 1657–1740. 644.
