Századok – 2018
2018 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - G. Etényi Nóra: Metszetek és röplapok a visszafoglaló háborúról Eberhard Gockel ulmi orvos kéziratos krónikájában
METSZETEK ÉS RÖPLAPOK A VISSZAFOGLALÓ HÁBORÚRÓL 878 A nagyharsányi csatáról David Funk nürnbergi kiadó – ma már ritkaságnak számító – röplapját illesztette be Gockel a krónikájába.47 Funk – apósával, a kiváló met szővel, Johann von Sandrarttal együttműködve – több tucat dicsőítő lovasportrét, valamint Kara Musztafa nagyvezírt, IV. Mehmed török szultánt vagy elfogott előkelő török asszonyokat ábrázoló (fiktív) képet tett közzé, s csak három röplap maradt fent kiadásában a visszafoglaló háború második szakaszából. Informatív röplapjaival szerzett hírnevet az 1655-től Nürnbergben működő Johann Hoffmann, akitől 78 röplap ismert, ám főleg az 1663–64-es háború idejéből.48 Az 1680-as és 1690-es években csak néhány röplappal jelentkezett Hoffmanntól a francia seregek által elpusztított Speyer korábbi virágzó állapotát ismertető 1689-es röplap került be az ulmi krónikába. Gockel elsősorban a török elleni hadszíntérről mellékelt metszeteket, de a Rajna menti háború eseményeiről, majd pedig az Augsburgi Liga tengeri küzdelmeiről is szerzett be képes tudósítást. A Német-római Birodalomban az északi, így holland–angol híreket elsősorban Heinrich Heuss és Thomas Wiering (1640– 1703) hamburgi kiadók közvetítették, akik szintén sok magyar vonatkozású röplapot nyomtattak az 1680-as években,49 bár ezek nem kerültek be Gockel krónikájába. A hamburgi Wiering és az ulmi Matthäus Wagner (1648–1694)50 kiadó hatékonyan együttműködött például a korabeli bestseller, Eberhard Happel (1647–1690) magyarországi török háborúban játszódó regényének kiadásában,51 mely műfaj éppen az újsághírek irodalmi közegbe emelésével keresett új utakat az olvasóközönséghez. 52 Gockel krónikájába ismeretlen kiadótól válogatott be röplapokat a Normandia kikötőiben nagy veszteséget okozó új angol hadihajóról,53 valamint III. Vilmos 47 G 1 1703/1 f. 453. „Ausführliche Relation und eigentliche Präsentation des herrlich und hochstpreisslichen Sieges, welchen die Kaiserl. und Chur-Bayeris. Armee den 12. Augusti [...] 1687ten Jahrs auf einer grossen Heyde bey Mohatsch in Hungarn von denen Türcken [...].“ Paas, J. R.: The German Political i. m. XII. 122. P-3600. 48 Gertie Deneke: Johann Hoffmann. Ein Beitrag zur Geschichte des Buch- und Kunsthandels in Nürnberg. Archiv für Geschichte des Buchwesens 1. (1958) 337–364. 49 Werner Kayser: Thomas von Wiering und Erben. Ein bedeutendes Kapitel hamburgischer Druck geschichte. Auskunft. Mitteilungsblatt Hamburger Bibliotheken 10. (1990) 343–371. 50 Elmar Schmitt: Die Drucke der Wagnerischen Buchdruckrei in Ulm 1677–1804. I. Bibliographie der Drucke. II. Vignetten, Signete, Initiale. Konstanz 1984. 51 Orsolya Lénárt: Der Ungarische Kriegs-Roman, Medien, Wissen und Fremdwahrnehmung bei Eberhard Werner Happel. Mitteleuropäische Geschichte und Kultur Studienreihe Bd. 1. Wien 2016.; Flemming Schoch: Die Text-Kunstkammer. Populäre Wissenssammlungen des Barock an Beispiel der Relationes Curiosae von E. W. Happel. Köln–Weimar–Wien 2011. 35., 40–41. 52 Gerhild Scholz Williams: Mediating Culture in the Seventeenth-Century German Novel: Eberhard Werner Happel, 1647–1690. Michigen 2013. 23–24. 53 G 1 1703/1 f. 495 dieses Jahr (1694) in den Augusto haben die Angellande die berühmte französische Seehören in Normandia Dippe und Haure Grace durch einen neuerfundene Machine infernal über eine hauffen geworffen. f. 496. Warhafftiger Abriss der künstlichen Maschine und durch alle Zeitungen berühmt gemachten Machine deren sich die Englisch- und Hollandische Flotte, Frankreich zu empfindlichen Schaden, Bedinet/ den vorterfflichen See-Haven und Stadt-Dieppe in der Normandie [...] P-3719. Paas, J. R.: The German Political XII. i. m. 235.