Századok – 2018
2018 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Fejérdy András: Bánáss László veszprémi püspök az egyház és állam közötti megegyezésért (1944–1949)
FEJÉRDY ANDRÁS 827 A politikai elitnek a tárgyalásra kész veszprémi püspökhöz fűződő jó viszonyát tükrözi Tildy Zoltán köztársasági elnök felkérése is, amelyben Bánásst a Lánchíd -építő Mozgalom vezetésére létrejövő elnöki tanácsba hívta meg. A rendelkezésre álló dokumentumokból nem derül ki, vajon Bánáss elfogadta-e a meghívást erre a világi megbízatásra.58 A szovjet forradalom 30. évfordulójára rendezett ünnepségek védnökségére vonatkozó felkérés diplomatikus elutasítása mindenesetre – amely kétségtelenül Bánáss és a kommunistákkal való mindennemű együttműködést határozottan elutasító püspöktársai közé kívánt éket verni – jó példája annak, miként próbált Bánáss a püspöki kar iránti lojalitás és az állami vezetéssel való párbeszéd lehetőségének fenntartása között egyensúlyozni. A védnökséget tudniillik a püspöki kar határozatára hivatkozva, miszerint „tagjai tisztán világi jellegű ünnepségek védnökségét nem vállalhatják”, mint saját hibáján kívüli dolgot utasította el: „Ez a határozat reám nézve is kötelező. Így méltóztassék személyemtől ez esetben eltekinteni.” 59 Ugyancsak előfordult, hogy a püspöki karral azonos álláspontját kellett a politikusokkal szemben megvédenie. Rákosi 1948-ban például a következő esetet idézte fel: „Amikor a választások előtt Zalában jártam, voltam sok plébánosnál; kiderült, hogy Bánáss püspök utasítást adott nekik, hogy szavazataikkal vagy a régi Kisgazda Pártot, vagy a Barankovics-pártot támogassák. Telefonáltam a püspök úrnak, hogy ha feljön Budapestre beszélni akarok vele. Feljött Budapestre, beszéltünk és én megkérdeztem, hogy mit jelent az a püspöki nyilatkozat, hogy a püspök egyik pártot sem támogatja és hát akkor hogy lehet az, hogy mégis? Azt felelte, hogy »engem zaklatnak, egy ilyen fontos dologban a püspöknek meg kell mondani a véleményét. És én erre azt mondtam, hogy mi senkit sem támogatunk, de ha választanunk kell, hát...« Én ezt csak azért mondom, hogyha kell, hát tudnak politizálni!” 60 Kultúrharc és modus vivendi Az 1947-es választási kampány idején a nyilvánosság előtt beszüntetett – de a háttérben mindvégig folytatott –, majd az ősz folyamán fokozatosan újraindított egyházellenes harc 1948 januárjában új fordulatot vett. A politikai életben való vezető szerep megszerzése és a baloldali egységpárt előkészítése után Rákosi 58 Tildy Zoltán köztársasági elnök Bánássnak. Bp., 1947. ápr. 12. VÉL I.1.44.a. 4200–32/1947. 59 Rosta László, az Országos Nemzeti Bizottság ügyvezető titkára Bánássnak. Bp., 1947. júl. 21.; Bánáss az Országos Nemzeti Bizottság Főtitkárságának. Veszprém, 1947. júl. 31. VÉL I.1.44.a. 4200– 13/1947. 60 Az MKP és a katolikus egyház képviselőinek tárgyalásairól készült hangfelvétel gépelt másolata. Bp., 1948. ápr. 16. PSzL I. 274. f. 7/261. ő. e. 51.
