Századok – 2018
2018 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Fejérdy András: Bánáss László veszprémi püspök az egyház és állam közötti megegyezésért (1944–1949)
BÁNÁSS LÁSZLÓ VESZPRÉMI PÜSPÖK AZ EGYHÁZ ÉS AZ ÁLLAM KÖZÖTTI MEGEGYEZÉSÉRT 822 készítő kommunista törekvéseknek, amelyek megvalósítása során adott esetben éppen ezekre a megnyilatkozásokra lehetett hivatkozni. Hiába mutatott például rá, hogy „az utóbbi években tapasztalhattuk, mekkora támasza lehet a magántulajdon az emberi jogoknak és a polgári szabadságjognak minden állami és magán zsarnoksággal szemben”, annak hangsúlyozásával, hogy „a pápaság nem gördít akadályt egyes, a nép életébe vágó javak köztulajdonba vétele, másként szocializálása elé” adut adott a magántulajdon teljes megszűntetésére törekvő erők kezébe. Ezen az sem változtatott, hogy figyelmeztetett: „A köztulajdonba vétel mértékének és ütemének meghatározásánál azonban vigyázzunk, nehogy a köztulajdonba vétel eltúlzásával ismét emberi szabadságjogaink gyakorlását veszélyeztessük.”39 A kormány felé tett gesztusként fogható fel az is, amikor haladásnak értékelte az üzemi bizottságok létesülését és a népi szövetkezeti mozgalom terjedését. Az elvi ellentétek dacára Bánáss László két esetben is határozottan kiállt Mindszenty és a püspöki kar egysége mellett. A veszprémi kommunista napilap állításaira reagálva, melyben többek között Mindszentynek a fasisztákkal szembeni ellenállását, és így a 300 holdhoz való jogát kérdőjelezték meg, leszögezte: „Mindszenty veszprémi püspök bebörtönzéséig ellenállt. A politikai bizottság megállapította a 300 holdhoz való jogát. Velem együtt szavazott a szemben ülő két nagy demokratikus párt vezére is, megállapítva egyhangúlag, hogy kimeríti a követelményeket.” A Mindszentyvel szemben felhozott többi vádat is elutasítva kijelentette: „Mindszenty prímással való együttműködésemnek zavartalan biztosítékai vannak. Még pedig, hogy jó katolikus és jó magyar ember.” A párbeszédre való nyitottságát és együttműködési készségét fejezte ugyanakkor ki válaszának utolsó mondatával: „Mindenkivel megtalálom a közösséget, aki zászlajára kiírja ezt a két szót: Isten és Haza.”40 Amikor pedig a Köztársaság című hetilap nyomán több újságban a püspöki karon belüli ellentétekről kezdtek cikkezni, és a testület 1946. szeptember 6-i konferenciáján az egység deklarálását határozta el a katolikus lapokon keresztül, Bánáss László felvetve Róma tájékoztatásának szükségességét is úgy vélte, hogy „az információban ki kellene térni arra is, hogy Őeminenciája kiállása milyen jelentőségű; talpra állítja és tartja a nemzetet. Azt, amit ő csinál, egyedül ő csinálhatja”. 41 A püspökkari jegyzőkönyv tanúsága szerint a Bánáss iránti bizalom megvolt a hercegprímás és a püspöki kar részéről is: személyes kapcsolataival számolva és azokra építve, több ügyben bízták meg a kormány felé az egyház képviseletével. 39 Litterae circulares ad venerabilem clerum dioecesis Wespremiensis anno 1946/X. 51–52. VÉL I. 01. 02. Körlevél XXV. 1946–1950. 40 Bánáss László reagálása a Veszprémi Népújság 1946. február 24-i számának állításaira. VÉL I.1.44.a. 3584/1946. 41 A magyar katolikus püspökkari tanácskozások i. m. 178–179.
