Századok – 2018
2018 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Fejérdy András: Bánáss László veszprémi püspök az egyház és állam közötti megegyezésért (1944–1949)
BÁNÁSS LÁSZLÓ VESZPRÉMI PÜSPÖK AZ EGYHÁZ ÉS AZ ÁLLAM KÖZÖTTI MEGEGYEZÉSÉRT 820 talajt, úgy el kell járni minden külföldről jövő eszmével és gondolattal is. [...] A magyar pap mindig időszerű volt és tudott alkalmazkodni a kor szelleméhez és most sem kell megijednie az új rendszerektől.” A demokrácia valamint az egyház és állam között szükséges megegyezés mellett foglalt állást szentbeszédében is: „Úgy kell dolgoznunk, hogy a mai romok kövei is egykor majd a modern pogányság alkonyáról regélhessenek és mindaz, amit mi építünk, az új kereszténységnek legyen a hirdetője. Akkor majd mikor az állam és az egyház újból egymásra találnak, a ma gyar múlt találkozik a jelennel, akkor ismét szép lesz, gyönyörű lesz Magyarország. [...] A közfelfogás kialakításában fel kell használni a magyar nép igazi demokrata szellemét, mely lelke mélyéig gyökerezik és azt az arisztokratikus életszemléletet, amely ősi tulajdonsága. Demokráciánk legyen a magyar szenteknek az a demokráciája, amely szívből fakad és nem jelszó volt, hanem átélés.” 34 Bánáss és a püspöki kar – megosztási kísérlet A földreform törvény útján anyagi függetlenségétől megfosztott egyház további gyengítésére a kommunista párt a Divide et impera elv szellemében a klérus megosztását tűzte ki célul. Ezt egyrészt az alsó- és felsőpapság szembefordításával, másrészt a püspöki karon belüli ellentétek szításával és idővel egy lehetőség szerint Rómától független, az államnak engedelmeskedő nemzeti egyházi vezetés létrehozásával kívánták elérni, de elszigetelt eredményektől eltekintve az első időszakban nem jártak sikerrel.35 A személyesen is ismert Bánássnak – tudva 34 A veszprémi székfoglalón történteket lásd Bánáss László veszprémi püspök ünnepélyes székfoglalója Veszprémben. Magyar Kurír, 1946. december 9. 1–5. (Kiemelések tőlem – F. A.) 35 A megosztási kísérletekkel szemben az Egyházi Körirat már 1946 tavaszán megtiltotta a papságnak, hogy a felsőbbség megnyilatkozásait bírálják és a főpásztor magatartását helytelenítsék. Idézi Orbán Sándor: Egyház és állam. A katolikus egyház és az állam viszonyának rendezése 1945–1950. Bp. 1962. 115.; 1947 februárjában Mindszenty ugyancsak arra kérte püspöktársait, hogy „ne történjék meg még ritkán sem, hogy főpásztor főpásztort papok, esetleg világiak előtt megítél”. A magyar katolikus püspökkari tanácskozások i. m. 219.; A nemzeti katolikus egyház létrehozásának szükségességét Nemes Dezsőnek az egyház kérdéséről szóló 1948. márciusi beadványa fogalmazta meg: „Az első és legfontosabb kérdés, melyet a katolikus egyháznak meg kell oldani, hogy önálló nemzeti egyházzá [kiemelés az eredetiben – F. A.] változzon át [...] arról van szó, hogy az egyház önálló, a pápától független magyar nemzeti egyházi hatóságot teremtsen. Olyant, mely bele tud illeszkedni a népi demokratikus fejlődésbe, mely papjait nem állítja szembe ezzel a fejlődéssel, hanem híveivé teszi.” Nemes Dezső beadványa a párt egyházpolitikájáról. Bp., 1948. márc. 18. PSzL I. 274. f. 7/260. ő. e. 2–3. Vö. Balogh Margit: Elvetélt fordulatok az egyházpolitikában. Kísérletek a nemzeti katolikus egyház megteremtésére. In: Magyarország a jelenkorban. Évkönyv VII. Szerk. Standeisky Éva – Rainer M. János (Évkönyv. 1956-os Magyar Forradalom Történetének Dokumentációs és Kutatóintézete, 7.) Bp. 1999. 227–241. A korszakban hasonló kíséreltre kerül sor Csehszlovákiában is. Hal’ko, Josef: A csehszlovák szakadár Katolikus Akció. Kommunista kísérlet a katolikus egyház nemzeti egyházzá formálására Csehszlovákiában. (Pons Strigoniensis, Studia 3.) Esztergom–Piliscsaba 2004. A nemzeti egyház létrehozásának terve 1956 után ismét napirendre került. Vö. Kálmán Peregrin OFM: Dokumentumok Grősz József kalocsai érsek ha gyatékából 1956–1957. Bp. 2011. 63–72.
