Századok – 2018

2018 / 1. szám - MAGYARORSZÁGI MIGRÁCIÓK - Spannenberger Gabriella - Spannenberger Norbert: A németek 18. századi betelepítése: politikai és/vagy gazdasági folyamatok összessége?

SPANNENBERGER GABRIELLA – SPANNENBERGER NORBERT

7

alattvalókat” vagy foglyokat kolóniákba, a másik esetben nyílt felhívással hívnak meg „idegen népeket”. Mivel az első változatot a szerzők „igen keménynek és veszélyesnek” találták, hisz az erőszak alkalmazása miatt „természetellenes”, s így a szökés veszélye is fennáll, ezért a második utat ajánlották foganatosítani.

9 Hogy kire is gondoltak a „történelem példája” alapján, az a kortársak számára egyértelmű volt anélkül, hogy a még mindig lenézett, de már féltékenységgel is szemlélt Poroszországot név szerint kellett volna említeni. Ez annál is inkább magáért beszél, mert a Római Birodalmat név szerint is pozitív példaként említették, amely egyetlen népet sem részesített hátrányban telepítési politikájában – amit szintén fontos szempontként ajánlott az Einrichtungswerk

.

10

S még egy meghökkentő kijelentés található a memorandumban: mivel a vallási intolerancia a tervezett telepítések lassításához, sőt teljes sikertelenségéhez vezethet, ezért – a katonai erődítmények kivételével – a városokon kívül protestáns bevándorlók is szóba jöhettek.11

Különös jelentőséget tulajdonított az Einrichtungswerk

a telepesek jogi biztonságának: a honi telepeseknek három év adó

mentességet, a külhoniaknak – akiknek a betelepítése (transzport stb.) többe kerül, és akiknek még tetemes saját kiadásai is lesznek – öt év adómentességet javasolt, de mindkettőnek a személyre szabott szabad költözködés jogát biztosítani kellett.

12

Az Einrichtungswerk

, mely a korabeli rendi kiváltságok megnyirbálására tett sikertelen kísérletet, de összességében a török hódoltság alól felszabadult Magyarország érdekeit tartotta szem előtt, végül éppúgy tűnt el a bécsi udvari hivatalok süllyesztőjében, mint a korabeli alternatív javaslatok mindegyike.

13 Az Udvari Haditanács ugyanis 1688–1690-ig mindent a sikeres hadvezetésnek rendelt alá, s nem volt érdekelt politikai huzavonákban a magyar rendekkel.

14 Hiába vonultatta fel a Kollonich-bizottság a haladó bécsi közgazdászok, az úgynevezett kameralisták érveit, a katonai érdekek erősebbnek bizonyultak.

15

Az Einrichtungswerk

mindettől függetlenül nem volt határvonal a telepítési tervek sorában. Bagi Zoltán kutatásaiból tudjuk, hogy már a tizenöt éves háború 9 Uo. 130. 10 „das ad exemplum Romanorum kein discrimen nationum zwischen denen einzunembenden fremb den Völkern [...] zu machen”. Uo. 131.

11 „[...] das glelchmässig quoad discrimina religionum hierinfals zu connivieren, oder vilmehr diversitas quaedam religionum absque publico exercitio et mixtim unter denen Catholischen zu tolerieren wären”. Uo. 132.

12 Uo. 394.

13 Vö. Iványi Emma:

Esterházy Pál nádor és a magyar rendek tervezete az ország új berendezésével kapcsolatban. Levéltári Közlemények 42. (1971) 137–161.; Varga J. János:

Államhatalmi és rendi kísér

letek a közigazgatás és az igazságszolgáltatás reformjára a török kiűzésének időszakában (1688–1723). In: A magyar államiság első ezer éve. Szerk. Font Márta – Kajtár István. Pécs 2000. 147–159.

14 Ágoston Péter:

A

magyar világi nagybirtok története. Bp. 1913. 251., 263.

15 Thomas Winkelbauer: Ständefreiheit und Fürstenmacht. Länder und Untertanen des Hauses Habsburg im konfessionellen Zeitalter. Teil 1. (Österreichische Geschichte 1522–1699) Wien 2003. 418–420.