Századok – 2018
2018 / 4. szám - TANULMÁNYOK - H. Németh István: Állam és városok – A szakszerűsödés felé vezető első lépések a városi igazgatásban, 1670–1733
H. NÉMETH ISTVÁN 773 közös érdekkel rendelkezett, 4 ami a modern nagyvárosok létrejöttében is jelentős szerepet játszott. 5 A városok rendi alapokon álló önkormányzata e jelenségek következtében fontos változásokon ment keresztül. Miután a városok a rendi Európa szinte összes államában az uralkodótól sokkal inkább függő helyzetben voltak, mint a többi rend – ez talán abból fakadt, hogy rendiségük is később alakult ki –, ezért ezek az intézkedések eleinte őket érintették leginkább. A Német-római Birodalom tartományi városai kapcsán a szakirodalom a 17. századot tekintve kifejezetten azok állami bürokratizálásáról, a városok állami közigazgatásba való betagozódásáról, kissé szélsőségesen fogalmazva, a városok „államosításáról” beszél.6 A Francia Királyság városaiban pedig a 17. századra a városi vezetők már leginkább az államigazgatás résztvevőiként, és nem a városok szabadon választott tisztségviselőiként jelentek meg. A lezajlott államigazgatási és várospolitikai változások következményeként tehát az addig zárt városi lét az 18. századra megszűnt, és helyét átadta a modern államba tagolt, ámde robbanásszerűen fejlődő városoknak. 7 A magyarországi várospolitika új vonásai A fent tárgyalt jelenségek főként a nyugat-európai államokban csúcsosodtak ki teljes mértékben, de tendenciájukat tekintve a Habsburg Monarchia minden tartományára is igaznak tekinthetjük. Igaz, ezekre az intézkedésekre egységesen szinte 4 The Rise of the Fiscal State in Europe c. 1200–1815. Ed. Richard Bonney. Oxford 1999.; Marjolein C. ’t Hart: The making of a bourgeois state. War, politics and finance during the Dutch revolt. Manchester 1993.; Patrick K. O’ Brien – Philip A. Hunt: The Rise of a Fiscal State in England, 1485–1815. Historical Research 66. (1993) 129–176.; A Magyar Királysággal kapcsolatban legutóbb lásd Kenyeres István: A „fiscal-military state” és a Habsburg Monarchia a 16–17. században. In: Művészet és mesterség: tisztelgő kötet R. Várkonyi Ágnes emlékére I–II. Szerk. Horn Ildikó et al. Bp. 2016. I. 91–122. 5 Fernand Braudel: Civilisation matérielle, économie et capitalisme, XVe – XVIIIe siècle. 1. Les structures du quotidien. Le possible et l’impossible. Paris 1979. 463. 6 A városok „államosításáról” lásd Klaus Gerteis: Die deutschen Städte in der frühen Neuzeit. Zur Vorge schichte der „bürgerlichen Welt”. Darmstadt 1986. 73–80.; Nicolas Rügge: Im Dienst von Stadt und Staat. Der Rat der Stadt Herford und die preußische Zentralverwaltung im 18. Jahrhundert. Göttingen 2000. 7 Cities and the rise of states in Europe, A.D. 1000 to 1800. Eds. Charles Tilly – Wim Blockmans. Coloua 1994.; Alexander Cowan: Urban Europe 1500–1700. London 1998.; Christopher R. Friedrichs: Urban politics in early modern Europe. London 2000.; Gary B. Nash: The Transformation of Urban Politics, 1700–1765. The Journal of American History 40. (1973) 605–632.; Mathieu Marraud: De la ville à l’État, la bourgeoisie parisienne, XVIIe–XVIIIe siècle. Paris 2009.; Giorgio Chittolini: Städte und Regionalstaaten in Mittel- und Oberitalien zwischen spätem Mittelalter und früher Neuzeit. In: Res Publica. Bürgerschaft in Stadt und Staat. Tagung der Vereinigung für Verfassungsgeschichte in Hofgeismar am 30./31. März 1987. (Der Staat Beiheft 8.) Berlin 1988. 179–200.; Otto Brunner: Souverenitätsproblem und Sozialstruk tur in den deutschen Reichsstädten der früheren Neuzeit. Vierteljahrschrift für Sozial- und Wirtschaftsgeschichte 50. (1953) 329–360.; Thomas A. Brady: Turning Swiss. Cities and Empire, 1450–1550. (Camb ridge Studies in Early Modern History) Cambridge–New York 1985.; Urban Elections and Decision- Making in Early Modern Europe, 1500–1800. Eds. Rudolf Schlögl – Jan Marco Sawilla. Cambridge 2009.
