Századok – 2018
2018 / 4. szám - TANULMÁNYOK - H. Németh István: Állam és városok – A szakszerűsödés felé vezető első lépések a városi igazgatásban, 1670–1733
771 H. Németh István ÁLLAM ÉS VÁROSOK A SZAKSZERŰSÖDÉS FELÉ VEZETŐ ELSŐ LÉPÉSEK A VÁROSI IGAZGATÁSBAN, 16701733 A városi közigazgatás a 17. század végén – tendenciáit tekintve – gyökeres változásokon ment keresztül. E folyamat kiindulópontja a városokkal szembeni központi politikában megfigyelhető fordulatban rejlik, és hatását tekintve döntő volt a városok és a központi hatalom közötti viszonyban. A változások az állam és a helyi hatalom, illetve a lokális igazgatás közötti kapcsolatokat még mélyebbé, az államot a helyi igazgatás számára még mindennapibbá és megkerülhetetlenebbé tették. A városi közigazgatás területén a 17. század végéig azt tapasztalhatjuk, hogy az állam abba általában nem avatkozott be. Az egyes városok saját jogrendjük, a kialakult gyakorlat és a környező települések szokásjoga által meghatározott eszközökkel élve szabták meg saját működésük jogi és hatalmi kereteit. Az uralkodók, valamint azok központi hatóságai a városokkal szembeni politikájukban főként financiális és a felsőbb jogszolgáltatás területén fejtettek ki bármilyen tevékenységet vagy politikai erőt. 1 A Magyar Királyság történelmének sajátosságai miatt történt az, hogy bizonyos váro sok esetében (Győr, Érsekújvár, Komárom, Kassa, Varasd, Körös) a katonai igaz gatás kényszerű helyszíneiként az uralkodó által delegált, igen fontos és jelentős politikai befolyással rendelkező külső hatalmi szféra nyomult be e települések területére és egyes esetekben gyökereiben változtatta meg e városok (Győr, Komárom, Érsekújvár és bizonyos mértékben Varasd) igazgatásának bizonyos elemeit.2 Más települések esetében (jellemzően a szabad királyi városokban) jóval kevesebb területen sikerült a katonaságnak beavatkoznia a városi igazgatásba. Az oszmán kihívás kényszere miatt azonban a hadsereg egyértelműen megtörte azt az önkormányzati elszigeteltséget, ami a középkorban jellemezte a magyarországi szabad királyi városokat. A katonai igazgatással egy időben a pénzügyi igazgatás egyes hivatalai is 1 Csizmadia Andor: A magyar városi jog. Reformtörekvések a magyar városi közigazgatásban. Kolozsvár 1941.; H. Németh István: Várospolitika és gazdaságpolitika a 16–17. századi Magyarországon. A felső-magyarországi városszövetség. Bp. 2004. 2 Gecsényi Lajos: Győr város telek- és házösszeírásai, 1564–1602 / Grund und Hausverzeichnisse der Fes tungstadt Győr/Raab, 1564–1602. Győr 2003.; Gecsényi Lajos: Katonák és polgárok a győri végvárban a XVI–XVII. században. Hadtörténelmi Közlemények 31. (1984) 664–686.; Pálffy Géza: A császárváros védelmében. A győri főkapitányság története 1526–1598. Győr 1999.; H. Németh István: Kassai polgárok és katonák a 16. században. A hadsereg beköltözésével járó társadalmi és közigazgatási jelenségek a felsőmagyarországi városok életében a Mohácsot követő évtizedek során. Levéltári Közlemények 68. (1997) 143– 197.; Pálffy Géza: A Magyar Királyság és a Habsburg Monarchia a 16. században. Bp. 2015. 149–181.
