Századok – 2018
2018 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Kármán Gábor: II. Gusztáv Adolf és Erdély fejedelmei
II. GUSZTÁV ADOLF ÉS ERDÉLY FEJEDELMEI 752 levelet (assecuratoriá t) és némi pénzt. Ahogy felindult hangvétellel írta: „karón tar varjú mutatásra” ő el nem indul. 122 Paul Strassburg beérkezése a Portára nem változtatott sokat ezen a patthelyzeten. A svéd követ április 8-án tartotta ünnepélyes bevonulását, 15-én a nagyvezírnél járt audiencián, majd május 2-án a szultánnál is. Mivel ajándékokat nem hozott, a fogadást nem a szokásos helyen, a Topkapi palotában tartották, hanem az ázsiai oldalon, Üszküdarban a szultán nyári lakában.123 Júliusi távozásáig igen szoros kapcsolatot tartott Hagával, de az erdélyi követek is igyekeztek minden diplomáciai lépését követni, így Strassburgnak komoly energiákat kellett mozgósítania annak érdekében, hogy I. Rákóczi György lelkesedését életben tartsa, miközben ne ígérjen neki semmit, hiszen erre konkrét felhatalmazással nem rendelkezett. Így Tholdalagiék beszámolóiból rendszeresen értesülünk arról, hogy a svéd követ pozitívan nyilatkozott annak esélyeiről, hogy fejedelmük elnyerheti a Tiszáig tartó területeket, vagy hogy bekerülhet a háborúskodást lezáró egyetemes békébe. Mindeközben hosszasan magyarázta az erdélyi követeknek, mennyire nem állna Rákóczi érdekében, ha a fejedelem a kassai egyezmény kudarca után most újra megindítaná a tárgyalásokat és hivatalosan békét kötne II. Ferdinánddal.124 Az egyetlen pont, amelyben Strassburg nagy valószínűséggel teljesen őszinte volt az erdélyi diplomatákkal szemben, Brandenburgi Katalint érintette. A fejedelemasszony részletesen megírta a Portára induló svéd követnek, hogy mindkét özvegyi birtokával, Fogarassal és Munkáccsal kapcsolatos szerződéseit – amelyekben lemond ezekről – semmisnek kell tekinteni, és a Porta támogatását kérte minden ingósága visszaszerzéséhez, beleértve visszavont birtokadományainak megújítását is.125 Strassburg tisztában volt vele, hogy bármi, amit Katalin visszaszerez, jó esél y lyel az ellentábort fogja gazdagítani, de nem cselekedhetett instrukciója ellenében. A Portán valóban felvetette, hogy a fejedelemasszony jogait tiszteletben kell tartani, sőt, még azt is elérte, hogy az Erdély-specialista Hadzsi Júszuf aga személyében 122 I. Rákóczi György levele Tholdalagi Mihálynak és Serédy Istvánnak (120. jegyz.). ANR DJC Fond familial Bethlen din Criş nr. 14. fol. 56v–57r., 59r. Figyelemre méltó, hogy Peter Wyche levelezésében nem találjuk nyomát, hogy továbbította volna Rákóczi igényeit a londoni udvarnak (bár nem kizárt, hogy egyes levelei hiányoznak). Vö. The National Archives (London) Public Records Office, State Papers (a továbbiakban: TNA PRO SP) 97/15. 123 Későbbi jelentésében a svéd követ ezt a tényt, érthető módon, nem emelte ki: Paul Strassburg beszámolója (91. jegyz.). MHHD XXVI. 105–112. Cornelis Haga ezzel szemben megírta Hollandiába, hogy a nyilvános audienciát megtagadták Strassburgtól. Jelentését a Staaten Generalnak (Konstantinápoly, 1632. ápr. 10.) lásd Brieven van Cornelis Haga aan de Staten Generaal uit het Archief van Hilten. Kronij k van het Historisch Genootschap gevestigd te Utrecht 23. (1867) 393. 124 Tholdalagi Mihály és Serédy István leveleit I. Rákóczi Györgynek (Konstantinápoly, 1632. máj. 17. és 21.), illetve Szalánczy István levelét a fejedelemnek (Konstantinápoly, 1632. máj. 19.) lásd I. Rákóczy György és a Porta i. m. 11–15.; Levelek és okiratok i. m. 10.; I. Rákóczy György és a Porta i. m. 23–27. 125 Brandenburgi Katalin levele és instrukciója Paul Strassburgnak (Tokaj, 1632. márc. 28. és 29.). MHHD XXVI. 41–44., illetve 45–46.
