Századok – 2018
2018 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Kármán Gábor: II. Gusztáv Adolf és Erdély fejedelmei
II. GUSZTÁV ADOLF ÉS ERDÉLY FEJEDELMEI 746 rábírni a nyilvános audiencia feltételek nélküli megadására, hogy megfenyegette: ha kérését nem teljesítik, egyenesen továbbutazik Konstantinápolyba. Február 9-én így létrejött az audiencia, majd a következő két hetet a svéd követ – saját, későbbi bevallása szerint – azzal töltötte, hogy intenzív tárgyalásokon megpróbálja lejjebb faragni a svéd szövetséggel szemben támasztott erdélyi igényeket, hogy egyáltalán értelme legyen azokat tudatni királyával. 101 Amikor Heinrich Dreiling május végén megérkezett Frankfurt am Mainba, az időközben oda átköltözött Axel Oxenstierna arról értesítette királyát, hogy a szövetkezés kondíciói között két új pontot is talált.102 A feltételek között valóban voltak újdonságok, például a fejedelem garanciákat szeretett volna arra is, hogy ha a háborúskodás következtében baj érné, családja a szövetségesek védelme alatt áll majd. A svéd hadvezetést ennél valószínűleg jobban aggasztotta, hogy I. Rákóczi György komoly pénzügyi igényeket is bejelentett: háromhavonta százezer tallért kért, illetve a hadjárat előkészítéséhez egy összegben ötvenezret. A csapategyesítésre elvárt, a morva (esetleg ausztriai, vagy sziléziai) határra küldendő katonák számát csökkentette 12 000 gyalogosra és 3000 lovasra, azt viszont előírta, hogy a közös hadviselés révén megszerzett ausztriai és stájerországi területekre szövetségesei ne tartsanak igényt – tehát ezek az ő uralma alá kerültek volna. 103 A megelőző évtized tapasztalatai alapján I. Rákóczi György igényeit tulajdonképpen sem szokatlannak, sem túlzottnak nem mondhatjuk. Bethlen Gábor a hágai szövetségbe való belépésekor havi 40 000 birodalmi tallér segélyre tartott igényt – ez egy évre számítva a Rákóczi által kért subsidium nál 15%-kal ma gasabb összeg –, amelynek folyósítását szerződő felei, az angol és dán királyok, illetve Hollandia meg is ígérték.104 Modern had- és gazdaságtörténeti becslések Arhiva Istorică a Filialei din Cluj a Academiei Romăne (Erdélyi Muzeum-Egyesület egykori levéltára) Missiles 19048. t. 101 Paul Strassburg beszámolója (91. jegyz.). MHHD XXVI. 99–100. A tárgyalások elhúzódását jelzi, hogy a Dreilingnek adott (bár nevét nem említő) megbízólevelekben I. Rákóczi György csak annyit említett, hogy Strassburggal tárgyalt, de még mielőtt választ adna, egyeztetnie kell tanácsosaival – aztán néhány nappal későbbi dátummal mégiscsak elküldték az erdélyi igényeket is. Lásd a fejedelem leveleit II. Gusztáv Adolfnak, illetve Axel Oxenstiernának (Gyulafehérvár, 1632. febr. 24., illetve febr. 25.). MHHD XXVI. 40., illetve RA Oxenstiernasamlingen E 692., illetve Paul Strassburg emlékiratát az erdélyi igényekről (Gyulafehérvár, 1632. febr. 27.). MNL OL 1526 utáni gyűjtemények R 210 Tunyogi Csapó József gyűjteménye 1. d. nr. 38. p. 541–544. 102 Axel Oxenstierna levele II. Gusztáv Adolfnak (Frankfurt am Main, 1632. máj. 4[/14].). Rikskansleren Axel Oxenstiernas skrifter och brefvexling. Förra afdelningen, VII. bandet. Bref 1632. Red. Herman Brulin. Stockholm 1926. 277. 103 A Heinrich Dreiling által átadott kondíciók másolatban, dátum nélkül maradtak fenn. RA Transylvanica vol. 1. nr. 23a. Azonosítását Paul Strassburgnak az erdélyi igényekről szóló emlékirata tette lehetővé (101. jegyz.). MNL OL R 210 1. d. nr. 38. p. 541–544. 104 Bethlen Gábor szerződéseit I. Károly angol királlyal, az Egyesült Tartományok rendjeivel, illetve IV. Keresztély dán királlyal (Westminster, 1626. nov. 30.; Hága, 1627. febr. 9.; Stade, 1627. febr. 28.) lásd Szilágyi S.: Adalékok i. m. 78–93.
