Századok – 2018

2018 / 1. szám - MAGYARORSZÁGI MIGRÁCIÓK - Konrád Miklós: A galíciai zsidó bevándorlás mítosza

KONRÁD MIKLÓS

59

Utójátékok

Befejezésül néhány szót a galíciai zsidó bevándorlás mítoszának további, még évtizedes virágzásáról. A Széll-kormány 1903 júniusában megbukott, így nem maradt ideje arra, hogy kiadja a törvényt életbe léptető rendeletet. Az első Khuen–

Héderváry-kormány és Tisza István első kormánya ez irányban semmi igyekezetet nem tett. Az 1903. évi V. tc. végül három rendelet útján lépett érvénybe, vidéken 1906. március 1-jén, Budapesten 1908. május 1-jén, Fiuméban 1913. június 25-én.98

A törvénynek a galíciai zsidó bevándorlásra gyakorolt hatásáról nem lehet beszélni – hiszen galíciai zsidó bevándorlók is alig voltak. Az egyetlen kézzelfogható következmény az 1903. évi V. tc.-kel egyidejűleg és azt kiegészítően az 1903. évi VIII. tc. által létrehozott és 1906-ban felállított határrendőrség említhető. Túlkapásairól az északkeleti megyékben a zsidó sajtó rendszeresen panaszkodott.

99 A ténylegesen kiutasított galíciai zsidók számáról országos adat nincs. Máramaros megye ökörmezői járásából 1906 és 1911 között összesen hat zsidót utasítottak ki.

100

A galíciai zsidó bevándorlás társadalmi percepciójára a törvény meghozatala majd érvénybe léptetése semmilyen hatást nem gyakorolt. Míg a kormány és az egymást követő kormánypártok, így a koalíciós kormányzat (1906–1910) idején a függetlenségi párt tagjai is szinte teljesen hallgattak a kérdésről, a néppárti országgyűlési képviselők, a Néppárt lapja, illetve egyéb antiszemita lapok és röpiratok továbbra is a „kazárok” beözönlésről és üzelmeiről regéltek, és annak törvényes megfékezését követelték, mintha az 1903-as törvény nem is létezett volna.

101

A világháború előtti, békebeli Magyarországot évtizedeken át folyamatosan elözönlő galíciai zsidó bevándorlás mítosza a dualizmust is túlélte. Az egyébként vehemensen antiszemita Kovács Alajos 1920-ban, majd 1922-ben hiába cáfolta meg kategorikusan, hiába számította ki, hogy 1869 és 1910 között a zsidó népességet a 98 Belügyi Közlöny 11. (1906) 47–60.; Belügyi Közlöny 13. (1908) 143–152.; Belügyi Közlöny 18. (1913) 290–300.

99 Komáromi Sándor: A

határrendőrség. Egyenlőség, 1906. augusztus 12. 3–4.; Krausz Fülöp: Határrend

őrségi hatalmi túlkapások. Magyar Zsidó, 1909. augusztus 27. 3–5.; Hartstein Lajos:

A

peripheriák zsarnokai! Magyar Zsidó, 1909. augusztus 27. 1–3.; Szabolcsi Miksa:

Északmagyarországi atrocitások. Egyen

lőség, 1910. december 18. 1–4.; A magyarországi határrendőrség. Zsidó Szemle, 1912. április 15. 12–13.

100 Illés Samu: „Kazár” védelem. Az

ökörmezői járási orth. izr. hitközség megbízásából. Máramarossziget 1911. 5.

101 Ifj. Weszprémy Kálmán: A

Magyarországi zsidók statisztikája. Debreczen 1907. 5–6., 51–53.; Nem kívánatos elemek. Alkotmány, 1907. szeptember 28. 1–2.; Grieger Miklós:

A

zsidó kolera. Alkotmány, 1910. október 2. 4.; Z. S.:

A

negyvenéves Budapest. Magyar Kultúra 1. (1913) 518.; Miklóssy István: Keresztény magyar népünk gazdasági romlása. Bp. 1913. 10., 78. Lásd még a néppárti Huszár Károly, a későbbi miniszterelnök 1910. december 14-i és 1911. január 25-i, mindkét esetben válasz nélkül hagyott interpellációját. Az 1910. évi június hó 21-ére hirdetett országgyűlés képviselőházának naplója III. Bp. 1911. 82–84.; Az 1910. évi június hó 21-ére hirdetett országgyűlés képviselőházának naplója IV. Bp. 1911. 231–236.