Századok – 2018
2018 / 3. szám - ISMERT FORRÁSOK – ÚJ ÉRTELMEZÉSEK - B. Szabó János – Bollók Ádám: A „szavart–türk dosszié”. A 9. századi kelet-európai steppei vándorlások 16–17. századi párhuzamok tükrében
B. SZABÓ JÁNOS – BOLLÓK ÁDÁM 507 szempont felvázolására a DAI 38 3–55. fejezetében elbeszélt szavart történet kapcsán, amelyekre a gyér forrásadottságú időszak kutatói nem feltétlenül gondoltak az eddigi értelmezési lehetőségek számbavételekor.106 Ennek érdekében a követ kező két alfejezetben a 16. századi orosz–nogáj viszony alakulásának, illetve a 17. századi kalmük vándorlásnak a főbb állomásait ismertetjük vázlatosan, majd ezen ismeretekre támaszkodva a szavart–kazár viszonyra ebből adódó következtetéseket mutatjuk be. A 7. században a Kazár Kaganátus által megteremtett, majd a 10. században széthulló kelet-európai politikai-gazdasági-ökológiai integrációt107 a mongol hó dításnak köszönhetően a 13. században a legnyugatibb mongol részbirodalom, az úgynevezett Arany Horda – számos hasonlóságot felmutatva – szinte újjáteremtette. Batu kán és leszármazottai éppúgy a legelőváltó-nagyállattartó életmódra és az észak-déli, illetve kelet-nyugati nemzetközi kereskedelem lefölözésére egyaránt jó lehetőséget kínáló Volga-vidéket választották szálláshelyül, mint tették azt a kazár kagánok legkésőbb a 8. század végétől. 108 Ugyan a 15. században ez a hatalmi integráció is megbomlott, mert a sorozatos trónviszályoknak köszönhetően a gazdagabb, urbanizált perifériák leváltak, és az Arany Horda számos utódállamra esett szét109 – az ily módon kialakult sa játos „tatár nemzetközösség”110 nyugati felének újjáegyesítéséről az egykori jobb szárny két legerősebb hatalma, a Krími Kánság és a Moszkvai Nagyfejedelemség nem tett le. Miután közös erővel leszámoltak az Arany Horda központi, steppei területeit uraló Nagy Hordával, egymással is harcba szálltak a főhatalomért. 111 E hatalmi versengésben az 1500-as évek első évtizedeiben még a Krími Kánság tűnt esélyesebbnek. Az 1520-as évek elején a nagy erejű kazah támadások miatt behódoltak a krími kánnak a Volga nyugati partjára menekülő nogájok is. A kán 1521-ben azt is elérte, hogy a krími Girej-dinasztiából származó családtag kerüljön a Kazáni Kánság trónjára. Ezután a korábban az Arany Hordának fizetett 106 Összevetésünk módszertani jellegű is, mintegy Vajda L.: A népvándorlások i. m. 108. írásának szellemében: „A népvándorlásokat mint történeti problémát a kutatás elhanyagolta: hasznosak voltak mint heurisztikai eszköz, de mint vizsgálati objektumok kevéssé megfoghatók.” 107 Thomas S. Noonan: Some Observations on the Economy of the Khazar Khaganate. In: The World of the Khazars i. m. 207–244.; Polgár Szabolcs: Kelet-Európa és a nemzetközi kereskedelem a 8–10. században az írott források tükrében. Doktori (PhD) értekezés. Kézirat. Szeged 2006. 108 Vásáry István: A régi Belső-Ázsia története. Bp. 2003. 141–142.; Uő: Az Arany Horda. Bp. 1986. 229–265. 109 Kazáni Kánság (1438), Krími Kánság (1442), Kaszimovi Kánság (1452 [?]), Kazah kánság (1465), Szibériai Kánság (1481[?]), Buharai Kánság (1500), Asztraháni Kánság (1502). Vö. Vásáry I.: Az Arany Horda i. m. 149–154.; Ivanics M.: Hatalomgyakorlás i. m. 31–36. 110 A Dimitri Obolensky által megalkotott „bizánci nemzetközösség” fogalmának mintájára. 111 István Vásáry: The Crimean Khanate and the Great Horde (1440s–1500s). A Fight for Primacy. In: The Crimean Khanate between East and West (15 th –18 th Century). Ed. Denise Klein. Wiesbaden 2012. 13–26.
