Századok – 2018
2018 / 3. szám - ISMERT FORRÁSOK – ÚJ ÉRTELMEZÉSEK - B. Szabó János – Bollók Ádám: A „szavart–türk dosszié”. A 9. századi kelet-európai steppei vándorlások 16–17. századi párhuzamok tükrében
A „SZAVART–TÜRK DOSSZIÉ” 498 körülhatároló javaslat bemutatásra, még egy további szempontra kell itt utalnunk. A bizánci irodalomban is használatos „népvándorlás modellekben” – a letelepült népekre jellemző gondolkodásmód szerint – az ismert világ egy nagy „táblás játék” módjára került felosztásra. Ennek értelmében minden nép rendelkezett egy saját, többé-kevésbé jól körülhatárolható, más országoktól elválasztott területtel, országgal. Ha innen valamely okból – például ellenséges nyomás hatására – távozásra kényszerült, akkor szükségszerűen egy szomszédos nép országának területét kellett elfoglalja, s oda költözött át.73 Habár egy ilyen típusú „dominóelv”, illetve „láncreakció” mechanikus alkalmazása nem volt idegen a korai antik mintákat követő földrajzi és történeti munkáktól, mint azt alább látni fogjuk, ez önmagában nem ok arra, hogy ezen az alapon eleve elvessük az egykori népvándorlások lehetőségét, illetve magát a jelenséget. Az viszont jó okkal tehető fel ennek alapján, hogy a bizánci szerkesztő(k) a rendelkezésére/ükre álló töredékes információk alapján megkísérelt(ek) a saját geográfiai szemléletének/üknek megfelelően minél „szabályosabb” földrajzi keretet adni az egyes nagyállattartó csoportok, így a szavartok/türkök szállásterületeinek is. Ez azonban a rövid idő alatt nagy távolságok megtételére is képes steppei népek esetében – mint azt a következő fejezetben látjuk – nem feltétlenül egyszerű feladat. A problémát önmagában is jelzi, hogy amennyiben „Leved(ia)” valóban csak Leved(i) vajda szállásterületét jelölte, Leved(i)nek minden tartósabb megtelepedés helyén lehetett egy „Leved(i)” elnevezésű szállása, a DAI „Levediájának” idején épp úgy, mint „Atelkuzuben”, illetve akár ezeket megelőzően is. Mindennek fényében javaslatunk szerint érdemes itt egyelőre eltekintenünk Leved(ia) pontosabb földrajzi lokalizációjától; a DAI szövegének folyónevei ugyanis önmagukban nem látszanak egyértelműen alkalmas támpontnak. Így érdemesebb a 38. fejezet első felében elbeszélt történeti narratívában betöltött funkciója felől körülhatárolni a Leved(ia)ként említett térség tulajdonságait. Erre a következő szövegrészletek kínálnak lehetőséget: 1.) „A türkök népe régen Kazáriához közel szerzett magának lakóhelyet, azon a helyen, melyet első vajdájuk nevéről Levediának neveznek [...].” (38 3–5. ) 2.) „Együtt laktak a kazárokkal három esztendeig, s minden háborújukban együtt harcoltak a kazárokkal.” (38 13–14. )74 3.) „Amikor a türkök és az akkor kangarnak nevezett besenyők közt háború ütött ki, a türkök hadserege vereséget szenvedett és két részre szakadt. Az egyik rész kelet felé, Perzsia vidékén telepedett le , [...] a másik rész pedig 73 Vajda László: A népvándorlások kérdéséhez. Századok 129. (1995) 112–124. 74 Fontosnak tarjuk megjegyezni, hogy a szövegben említett hároméves együttlakás helyszíneként Leved(ia) nincs egyértelműen megnevezve, amint azt a kutatás jelentős része hallgatólagosan feltételezi.
