Századok – 2018
2018 / 1. szám - MAGYARORSZÁGI MIGRÁCIÓK - Konrád Miklós: A galíciai zsidó bevándorlás mítosza
A GALÍCIAI ZSIDÓ BEVÁNDORLÁS MÍTOSZA 50 jobb indulatú Ábrányi Kornél a zsidók érdekében kérte, hogy a kormány „gondoskodjék a további zsidóbevándorlás meggátlásáról”, mivel az ország északi megyéire veszélyt jelentő bevándorlók „kompromittálják” a magyar zsidóságot. 61 Az 1895 januárjában alakult katolikus, újkonzervatív és antiliberális Néppárt kezdettől fogva a galíciai zsidó bevándorlás korlátozásáért agitált. Míg a párt hivatalos programja nem tett róla említést, a nép számára 1895 nyarán kiadott egyszerűsített változat követelte, hogy az állam „mindenféle csürhe népnek – ha Lengyelországból jönne is az – ne engedje meg a letelepedést, hacsak az illető jövevény ki nem tudja mutatni, hogy van annyija, vagy van oly képessége, foglalkozása, hogy megélhessen”.62 A Néppárt napilapja 1896 márciusában rémisztő leírást közölt a „Galícián át egyre jobban betóduló zsidóság” által telített máramarosi falvakról, amelyek, miután a parasztság már kiszorult a hegyekbe, „végestelen végig zsidók”. 63 Az északkeleti megyék – nem zsidó – népességének, és különösen a ruszinoknak a vitathatatlan, bár korántsem újkeletű nyomoráról nem csak a néppárti sajtó értekezett. Ezzel el is érkeztünk a ruszin népesség anyagi megsegítése érdekében 1897 tavaszán indított rutén (1902-től hegyvidéki) akciónak nevezett kormányprogramig, amely szempontunkból azért lényeges, mivel ennek keretében vagy nyomán vált a galíciai zsidó bevándorlás a kormányzati politika részévé. A rutén akció hátterében Firczák Gyula munkácsi görög katolikus püspök és Bánffy Dezső miniszterelnök között nyolc hónappal az őszi országgyűlési választások előtt, 1896 márciusában megkötött titkos alku ált. Ennek értelmében a munkácsi püspök elállt az északkeleti megyék néppárti képviselőjelöltjeinek a támogatásától, ellenjuttatásként a kormány többek közt meghirdette a ruszin parasztságon segíteni hivatott akciót, amelyet nemcsak a néppárti agitáció, de az ébredező ruszin nemzetiségi mozgalom és a ruszin parasztság már-már fenyegető méreteket öltő elégedetlensége ellen is hatékony eszköznek remélt.64 A köz vélemény ebből annyit láthatott, hogy 1897 elején Firczák Gyula és a ruszinok lakta megyék országgyűlési képviselői kezdeményezést indítottak a magyarokhoz „ezer éve” hű ruszinok megsegítéséért, amelyet a kormány azonnal felkarolt. A Darányi Ignác által vezetett Földművelésügyi Minisztérium égisze alatt márciusban megindult az eleinte Bereg megye szolyvai járására korlátozódó, a liberális kormányban Darányi által képviselt agrárius szociálpolitikai elképzelések jegyében fogant projekt. Vezetésével Darányi októberben Egan Ede agrárszakembert bízta meg. 65 61 Az 1892. évi február hó 18-ára hirdetett országgyűlés képviselőházának naplója XX. Bp. 1894. 180. 62 Mit akar a néppárt? Bp. 1895. 30. A párt hivatalos programját közli: Magyarországi pártprogramok 1867–1919. Szerk. Mérei Gyula – Pölöskei Ferenc. Bp. 2003. 164–166. 63 Haas és Deutschék üzelmei. (Mármarosi állapotok). Alkotmány, 1896. március 29. 5. 64 Mayer Mária: Kárpátukrán (ruszin) politikai és társadalmi törekvések 1860–1910. Bp. 1977. 99–110. 65 A rutén akció dokumentumait közli: Iratok a nemzetiségi kérdés történetéhez Magyarországon a dualizmus korában (1892–1900) II. Szerk. Kemény G. Gábor. Bp. 1956. 525–536., 846–874.
