Századok – 2018
2018 / 3. szám - ISMERT FORRÁSOK – ÚJ ÉRTELMEZÉSEK - B. Szabó János – Bollók Ádám: A „szavart–türk dosszié”. A 9. századi kelet-európai steppei vándorlások 16–17. századi párhuzamok tükrében
B. SZABÓ JÁNOS – BOLLÓK ÁDÁM 489 khersóniak hozzájuk fűződő viszonyáról beszámoló leírása teszi élettelivé számunkra. Ha mindehhez hozzávesszük a DAI 1 16–20. szakaszának adatát a 10. század első felében a császári udvarból rendszeresen („évente”) a besenyőkhöz küldött követségekről, nyilvánvaló, hogy a magyarok és a bizánciak között az előbbiek atelkuzui szállásainak elfoglalása után rövid idővel hasonlóan rendszeres kereskedelmi és diplomáciai kapcsolatok kellett, hogy kiépüljenek, mint amelyeket a DAI a besenyők kapcsán ismertet. Arra tehát, hogy a bizánci udvar a kazároktól kérjen és/vagy kapjon információkat a magyarokról, elsősorban akkor lehetett szükség, amikor az utóbbiak viszonylag új hatalmi tényezőként – egyszerre lehetséges ellenfélként és szövetségesként – tűntek fel a bizánci érdekszféra határain: a Krímben Khersón szomszédságában (vö. DAI 1 25–28. ), illetve az Al-Duna északi oldalán. Ezzel az elsősorban logikai úton belátható megállapítással egybevág, hogy a 38 3–55. szakasz csak az atelkuzui megtelepedést közvetlenül követő néhány eseményről tartalmaz információkat. Figyelemreméltó persze, hogy a 38–40. fejezetben a bolgár szövetségben lezajló besenyő támadás előtt nem találni olyan elemet, amelyet biztosan az Árpád fejedelemmé választását követő atelkuzui tartózkodása időszakára vonatkoztathatunk, még ha e fejezetek néhány (így a törzsrendszerre és a törzsek együttes katonai fellépésére vonatkozó) adata esetleg az atelkuzui viszonyokat állítja is elénk. (A 38 66–71. szakasz forrásaként szintén több lehetőséget mérlegelhetünk.) Erre részben magyarázatot kínálhat az atelkuzui tartózkodás rövid időtartama. A magunk részéről azonban az 55. sor „néhány év múlva” kifejezése – amelyre támaszkodva a magyarországi kutatás nemegyszer kísérelt meg az atelkuzui tartózkodás idejére vonatkozó következtetéseket levonni38 – alapján ezt az időszakot mégsem szűkí tenénk le feltétlenül mindössze néhány évre. Már csak azért sem, mert egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy a kérdéses kifejezés a VI. Leó-kori szerkesztőtől származik, s nem annyira a valós időviszonyok pontos meghatározását szolgálta, hanem egyfajta összeköttetés megteremtését a leved(ia)i és atelkuzui eseményeket elbeszélő, kazár eredetű forrásban és a besenyő–magyar konfliktusról szóló, talán általa készített összefoglalóban szereplő események között. 39 38 Vö. Tóth S. L.: A magyar törzszövetség i. m. 113–115. 39 Jelen tanulmány terjedelmi keretei nem teszik lehetővé, hogy a 38–40. fejezetek összes adatának a kronológiai helyzetét, illetve a VI. Leó- és a VII. Konstantin-kori összeállítók szerkesztői gyakorlatának nyomait e helyütt tárgyaljuk. Annyit azonban már itt is érdemes megjegyezni, hogy a 38 55–61. szakasz egy VI. Leó-kori szerkesztő munkájának tűnik, aki itt a 894–896-os bizánci–bolgár–magyar–besenyő harcoknak és a magyar honfoglalás következményeinek a rendkívül tömörített összegzésével egészítette ki (vezette el saját koráig) a kazár elbeszélés alapján készült feljegyzésből általa megismert szavart/ türk-történet eseményeinek ismertetését. Pusztán tartalmi szempontból elképzelhetőnek látszik továbbá, hogy a 38 60–61. sorok mondata már a Gabriel klérikos jelentésében foglaltak ismeretében íródott, s mint ilyen, egyaránt származhat a Leó- és a Konstantin-kori rétegből.
