Századok – 2018
2018 / 2. szám - TÖRTÉNETI IRODALOM - Fiziker Róbert (szerk.): Magyar–szovjet gazdasági kapcsolatok 1948–1973. Dokumentumok (Gecsényi Lajos)
469 TÖRTÉNETI IRODALOM tapasztalatait is figyelembe véve – komoly lépések történtek és még merészebb elképzelések születtek az Eurázsiai Unió létrehozása érdekében. 2015. január 1-jétől már működik az Eurázsiai Gazdasági Unió, amely nemcsak vámuniót és egységes gazdasági térséget jelent, de kormányközi és szupranacionális intézményei is vannak. Galicza György tanulmányából világosan látható, hogy a mostani próbálkozás már eddig is lényegesen messzebb vezetett, mint a megelőzőek, bár tartós és átütő sikeréről egyelőre még korai lenne beszélni. A tanulmányok sorát Széchényi Ágnes nagyívű áttekintése zárja az orosz (b)irodalom magyarországi percepciójáról. A szellemes cím jelzi, hogy a magyar olvasóközönség az irodalmi műveken keresztül nem egyszerűen esztétikai élményhez jutott, hanem az orosz államról, társadalomról, gondolkodásról, az orosz írókat foglalkoztató alapvető erkölcsi, társadalmi, filozófiai problémákról alkothatott képet a maga számára. A szerző imponálóan széles szakirodalmi és forrásbázisra támaszkodva mutatja be, hogy az 1825-től 1945-ig terjedő időszakban milyen formában jutottak el a nagy orosz klasszikusok az olvasókhoz; magyar irodalomtudósok, szlavisták, lapszerkesztők (Bonkáló Sándor, Schöpflin Aladár, a Gellért testvérek és mások) milyen tevékenységet fejtettek ki az orosz irodalom magyarországi ismertetése, értelmezése terén. A rendkívül adatgazdag írás igazi csemege az irodalom, a kultúrtörténet és a történelem iránt érdeklődőknek egyaránt. A kötetre jellemző műfaji és tematikus sokszínűség a végén áll össze egységes egésszé, izgalmas szellemi kalandra csábítva az olvasót az orosz történelem rejtelmeiben, melyekben azért sem árt eligazodni, mert az elmúlt századokban, évtizedekben az számos ponton keresztezte a közép-európai térség (azon belül Magyarország) történetét, és Oroszországgal a jelenben és jövőben egyaránt számolnunk kell. Kolontári Attila MAGYARSZOVJET GAZDASÁGI KAPCSOLATOK 19481973 DOKUMENTUMOK Szerk. Fiziker Róbert Magyar Nemzeti Levéltár, Bp. 2017. 672 oldal Aligha vitatja valaki, hogy a második világháború befejezését követő évtizedek hazai történetét jellemző alapvető politikai, gazdasági és társadalmi átalakulás meghatározó mozgató rugójának a teljes függőséget eredményező közvetlen és közvetett szovjet dominancia tekinthető. A sok szálon érvényesülő rendszer egyes elemeinek forrásszintű megismerése az elmúlt évtizedekben ugyan fokozatosan haladt előre, de még korántsem rendelkezünk átfogó, minden szegmensre kiterjedő, pontos képpel a történésekről. Ennek egyik oka kétségkívül az volt, hogy – eltekintve az orosz levéltárakban folytatandó kutatások akadályaitól – a figyelem mindenekelőtt a háborút követő szovjet megszállás és a hadifogolysors, majd az 1956-os forradalom és az azt követő megtorlás dokumentumainak lehetőség szerint minél részletesebb feltárására összpontosult, és a mégoly jelentős gazdasági kapcsolatok levéltári forrásainak mélyebb szintű megismerése nem került látótérbe. (Némi rálátást csupán a Külügyminisztérium által a hatvanas és hetvenes években a magyar–szovjet kapcsolatokról kiadott kötetek, célirányos statisztikai összeállítások és a budapesti nagykövetek jelentéseiből [1953–1956; 1956–1964] készült forráskiadványok adtak.) A hiányok pótlására irányuló szándék már jó egy évtizededdel ezelőtt megfogalmazódott a hullámzó intenzitással működő magyar–orosz levéltári bizottság ülésein. A tervek valóra váltása azonban egészen 2012-ig váratott magára, amikor az orosz levéltári szolgálat végül – magyar kutatók (Baráth Magdolna, Földes György, Varga Zsuzsanna) közreműködésével – kiadta az
