Századok – 2018
2018 / 2. szám - TÖRTÉNETI IRODALOM - Frank Tibor (szerk.): Az orosz birodalom születései. Magyar kutatók tanulmányai az orosz történelemről (Kolontári Attila)
465 TÖRTÉNETI IRODALOM megrendelő részéről is megnőtt az érdeklődés a nemzeti múlt egyes korszakai, eseményei, személyei iránt. Lényegét tekintve a nacionalista emlékezetpolitikája kiszolgálása érdekében neki megfelelő, a történelem kutatásával foglalkozó intézményeket hoz létre, témákat, projekteket, kutatási irányokat, emlékbizottságokat preferál (és támogat), másokat pedig legfeljebb megtűr, de nem támogat, viszont (lapzártáig) nem is tilt. A „hivatalos” megrendelői igény tehát jelen van, és esetenként (szakkritikai mezbe öltöztetett) nyílt szembenállást is indukál bizonyos, a nemzeti emlékezet vagy az aktuális politikai érdek szempontjából releváns történelmi problémák interpretálásában. (Az állami beavatkozás nem precedens nélküli tágabb régiónkban. Oroszországban például az egységes iskolai történelem tankönyvcsalád megrendelésének formájában öltött testet, azonban mindez széleskörű szakmai viták és konzultációk közepette történt.) Azonban nemcsak a „hivatalosnak”, a „divatosnak”, netán az akadémiai mainstreamnek való megfelelési vágy hívhat életre megsemmisítőnek szánt kritikákat, hanem a generációs ellentét is, amely néha kibékíthetetlen a rendszerváltás előtt és után szocializálódott történésznemzedékek között. Ezen a ponton azonban már a mai magyar történetírás egészéről kellene szólni, ami nem lehet ennek a recenziónak feladata. Annyit leszögeznék, hogy talán helyesebb helyette a történetművelés szót használni, ugyanis a dilettáns, vagy műkedvelő történelmi írások mellett egyre gyakrabban az elvileg professzionális történészek sem tartják be a szakma szabályait. Az emlékezetpolitika és a történettudomány közötti határok el-elmosódnak, amivel kérdésessé teszik a Marc Bloch-i értelemben vett történész mesterség mai általános érvényességét. A De Disciplina Rusistica című sorozat első kötete azon történeti művek közé tartozik, amely a történész céh évszázados hagyományai szerinti műfajt választott alapanyagául, és akként is dolgozta azt fel. Nagy érdeme, hogy a napjaink történettudományában pontos helyét nem találó recenziót állította érdeklődése középpontjába, a történeti ruszisztika pedig hálás lehet neki, hogy további munkálkodásra serkentő tükröt tartott elé – s hogy jó hírét keltette a hazai historiográfiában. Módszertani kézikönyv bizonnyal nem lesz belőle, hiszen a recenzióírás szabályait nem tisztázta, ám létrejöttével inspirálóan hathat az ilyen irányú szakmai párbeszédre. És várjuk a magyar szerzők nem magyar ruszisztikai művekről szóló második, illetve a magyar történész ruszisták munkássága külföldi visszhangjának szentelt harmadik recenzió-kötetet. Szvák Gyula AZ OROSZ BIRODALOM SZÜLETÉSEI Magyar kutatók tanulmányai az orosz történelemről Szerk. Frank Tibor Gondolat, Bp. 2017. 414 oldal Frank Tibor sorozatszerkesztésében magyar történészek foglalják össze kutatásaik eredményeit Európa és a világ sorsát meghatározó birodalmakról. Nagy-Britannia, az Egyesült Államok és Németország után negyedikként Oroszország került sorra. A rendkívül találó cím kifejezi, hogy itt egymást váltó birodalmi formációkról van szó, melyeknek pusztán egymáshoz való viszonya is számos izgalmas problémát vet fel. Élénk viták zajlanak és zajlottak például arról, hogy az orosz földeket összegyűjtő Moszkóvia és az ebből kinövő Orosz Birodalom vajon a Kijevi Rusz vagy Dzsingisz kán eurázsiai birodalmának örököse-e; hogy a pétervári Oroszország miképp birkózott meg a modernizáció kényszerével, vagy a Szovjetunió mennyiben jelenti az 1917 előtti rendszer tagadását, mennyiben örökölte annak mozgásterét, geopolitikai törekvéseit, birodalmi ambícióit. Az egyes fejezetcímek ugyanakkor jelzik, hogy
