Századok – 2018
2018 / 2. szám - MŰHELY - Murber Ibolya: Forráskiadás a hagyományos és az új diplomáciatörténet-írás határán. Az első Osztrák Köztársaság külügyi dokumentumainak forrásgyűjteménye
FORRÁSKIADÁS A HAGYOMÁNYOS ÉS AZ ÚJ DIPLOMÁCIATÖRTÉNET-ÍRÁS HATÁRÁN 450 intenzitásában ugyan hullámzó, de állandó válságállapota elsősorban gazdasági okokra, a világgazdasági versenynek kitett kis nemzetgazdaságok sérülékenységére és kisfokú teljesítőképességére vezethető vissza. Ez a világgazdasági kitettség és instabilitás kérdése végig követhető a tizenkét köteten, sőt egyes kötetekben domináns szerepet is kap, mint például a IV. és VII. kötetekben. A magyar–osztrák kapcsolatok bemutatása terén ennél a kötetnél is hiányérzete támadhat a korszak ismerőjének. Az 1034. dokumentum ugyan részletezi, hogy 1930-ban Schober kancellár és Bethlen Budapesten megtárgyalták az osztrák–magyar barátsági szerződés tartalmát. Ennek hivatalos bécsi aláírására 1931. januárban került sor, amiről azonban nem közöltek a szerkesztők dokumentumot. Pedig nem érdektelen, hogy a szerződés titkos záradékában a szerződő felek megegyeztek abban, hogy „valamennyi őket érintő politikai kérdésben követeik útján állandó összekötetést tartanak fenn, különösen azokban a kérdésekben, amelyek közös szomszédokra vonatkoznak”.32 Ezt a schoberi ígéretet a mindenkori magyar kormány egészen 1938-ig számon kérte a bécsi vezetésen. A dokumentumválogatás nagy erénye ugyanakkor, hogy plasztikusan szemlélteti a német–osztrák vámunió tervezetével kapcsolatos olasz és magyar egyet nem értést. A kétéves kiadási ritmust megtörve a VIII. kötet három év kihagyásával, 2009-ben jelent meg Ausztria a Közép-Európa-tervek középpontjában alcímmel. Ez volt az első kötet, amelyet már nem a bécsi Oldenbourg Verlag és a Verlag für Politik und Geschichte adott ki, hanem az Osztrák Tudományos Akadémia saját kiadója. Ennek hátterében a már említett intézményi átalakítás állt. Az 1931. szeptember 12. és 1933. február 23. közötti, feszültségektől egyre terhesebb időszakban az osztrák külpolitikát meghatározó nagy kérdések a következők voltak: az osztrák és közép-európai pénzügyi válság elmélyülése, a lausanne-i kölcsönszerződés, az 1933 év eleji hirtenbergi olasz–magyar–osztrák fegyverbotrány, illetve Közép-Európa gazdasági és politikai rekonstrukcióját hirdető nemzetközi tervek (Tardieu, Briand, Beneš ilyen irányú tervei). A Duna-menti államok gazdasági együttműködésére irányuló tervek egyrészt a politikai akarat hiánya, másrészt az egyes nemzetgazdaságok erős konkurenciaviszonya miatt, még a masszív francia diplomáciai nyomás és pénzügyi motiváció ellenére is megbuktak. Míg a magyar vezetés főként revíziós meggondolásokból, addig Ausztria főként gazdasági érvek mentén reagált tartózkodóan ezekre a kezdeményezésekre. Ausztria 1931 novemberétől ismételten népszövetségi pénzügyi felügyelet alá került, egy újabb holland népszövetségi biztos személyében. Rost van Tonningen nemcsak az osztrák államháztartás kontrolljáért felelt, hanem személyes jó barátját, Engelbert Dollfuß kancellárt is 32 Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Külügyminisztériumi Levéltár, Külügyminisztérium, K 64 Politikai osztály rezervált iratai 1930 20t sz.n./1930. Bp., 1930. aug. 8.
