Századok – 2018
2018 / 2. szám - MŰHELY - Murber Ibolya: Forráskiadás a hagyományos és az új diplomáciatörténet-írás határán. Az első Osztrák Köztársaság külügyi dokumentumainak forrásgyűjteménye
MURBER IBOLYA 447 tekintetében a mai Burgenland hovatartozása körüli kérdéskört tekintették a legfajsúlyosabb témának. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy az 1990-es években kiadott kötetek bevezetőiben a Magyarországgal kapcsolatos szóhasználat és narratíva helyenként utólagosan megkérdőjelezhető. A III. kötet bevezetőjében Walter Rauscher Magyarországgal kapcsolatos megfogalmazása is idejétmúltnak tekinthető – már annak 1996-os megjelenésekor is az volt –, amikor például azt írta, hogy „Magyarországon, ahol 1919 nyarán a reakció Horthy Miklós ellentengernagy vezetésével elűzte Kun Béla tanácshatalmát”. 23 A IV. kötet az Államcsőd és a genfi szanálás között alcímmel 1998-ban jelent meg, 168 darab 1921. június 11. és 1922. november 6. között keletkezett külügyi dokumentumot tartalmaz. A kötet első felét a Burgenland hovatartozása körüli polémiák, tárgyalások és a népszavazás kérdése, a velencei-megállapodás uralja. IV. Károly második visszatérési kísérlete nem váltott ki az osztrák külpolitikai vezetésben és a közvéleményben túl erős visszhangot, így ez a kötet is csak néhány dokumentum erejéig foglalkozott a témával. Klaus Koch bevezetőjében Magyarországgal kapcsolatban „Horthy-rendszerről” beszél, amely a Burgenland elleni magyar katonai akciókat hallgatólagosan támogatta.24 A kötet második fele Johannes Schober egykori bécsi rendőrfőnök első kancellárságának sikeres külpolitikai állomásait ismerteti. Ha a bevezető nem is emelte ki, de a dokumentumok egyértelműen azt tükrözik, hogy Ausztria Magyarországhoz fűződő viszonyát pozitívan befolyásolta a kancellárcsere. Míg a szociáldemokrata Karl Renner a keresztény-konzervatív magyar vezetéssel – az ideológiai ellentétek miatt is – kevésbé volt képes, illetve hajlandó konszenzusos együttműködésre, addig a pártonkívüli, nagynémet orientációjú, monarchiabeli hivatalnok, Schober kancellárságának idején jelentősen javultak a magyar–osztrák kapcsolatok, amit a két ország közti 1922-es kereskedelmi szerződés is tükrözött. 2002-ben látott napvilágot az V. kötet, amely egy 1922. november 7. és 1926. június 15. közötti külpolitikai dokumentumválogatást tartalmazza. A közel négy év külpolitikai eseményeinek bemutatásához a szerkesztők mindössze 120 dokumentumot választottak ki, amelyek központi témáját az alcím, A Népszövetség felügyelete alatt plasztikusan szemlélteti. Az 1922 késő őszén aláírt, Ausztria pénz ügyi stabilizálását szolgáló genfi kölcsönszerződés értelmében a pénzek felhasználását a Népszövetség felügyelte, ami egyet jelentett az osztrák állam pénzügyi 23 Außenpolitische Dokumente der Republik Österreich (1918–1938). Band III. Österreich im System der Nachfolgestaaten. 11. September 1919 bis 10. Juni 1921. Hrsg. Klaus Koch – Walter Rauscher – Arnold Suppan. Wien 1996. 15. 24 Außenpolitische Dokumente der Republik Österreich (1918–1938). Band IV. Zwischen Staatsbankrott und Genfer Sanierung. 11. Juni 1921 bis 6. November 1922. Hrsg. Klaus Koch – Walter Rauscher – Arnold Suppan. Wien 1998. 11.
