Századok – 2018
2018 / 2. szám - MŰHELY - Murber Ibolya: Forráskiadás a hagyományos és az új diplomáciatörténet-írás határán. Az első Osztrák Köztársaság külügyi dokumentumainak forrásgyűjteménye
435 Murber Ibolya FORRÁSKIADÁS A HAGYOMÁNYOS ÉS AZ ÚJ DIPLOMÁCIATÖRTÉNETÍRÁS HATÁRÁN Az első Osztrák Köztársaság külügyi dokumentumainak forrásgyűjteménye Egy olyan közel negyven esztendőt igénybe vevő megaprojekt lezárulásakor, amelynek eredményeként XII+ 1 kötetnyi osztrák külügyi irat vált elérhetővé, illik megállni egy pillanatra és visszatekinteni a múltba, illetve előretekinteni a jövőbe is. Ilyenkor nemcsak a kiadás tudományos és technikai kivitelezésében résztvevő személyek, hanem az elkészült forrásokat hálával fogadó és forgató szakközönség is megelégedettséget és örömet érez, élvezi az elvégzett – és igazán nem kevés – munka gyümölcsét. A nagy volumenű projekt, az ADÖ-sorozat (Außenpolitische Dokumente der Republik Österreich 1918–1938. [Az Osztrák Köztársaság külpolitikai dokumentumai 1918–1938]) ötlete 1975-ben született. Rudolf Neck, az Osztrák Országos Levéltár akkori főigazgatója úgy vélte, hogy az Első Köztársaság minisztertanácsi jegyzőkönyveinek forráskiadása mellett szükség lenne a két világháború közötti osztrák külügyi iratok kiterjedt és szisztematikus forráskiadására is.1 Közel két évtized telt el az ötlet megszületése és az I. kötet 1993-as megjelenése között. A vállalkozás kezdetekor tíz kötetet terveztek, szerencsére azonban minden anyagi nehézség és megszorítás ellenére végül tizenkét kötet kiadására került sor a projekt 2016-os lezárásáig. Az ADÖ-sorozatba illeszkedve 2007-ben még napvilágot látott egy több mint egy tucat tanulmányt tartalmazó tudományos kötet is.2 A többségében osztrák szerzők 3 az 1918–1955 kö zötti osztrák külpolitikát meghatározó fordulópontokat és kérdéseket elemezték. 1 Gertrude Enderle-Burcel: Lust und Frust des Edierens Gedanken zu dreißig Jahren Edition der Minis terratsprotokolle der Republik Österreich. In: Dokumentationsarchiv des österreichischen Widerstandes Forschungen zum Nationalsozialismus und dessen Nachwirkungen in Österreich. Hrsg. Brigitte Bailer. Wien 2012. 297–312., itt: 304. 2 Klaus Koch – Walter Rauscher – Arnold Suppan – Elisabeth Vyslonzil: Von Saint-Germain zum Belvedere. Österreich und Europa 1919–1955. Außenpolitische Dokumente der Republik Österreich 1918– 1938. Sonderband. Wien 2007. 3 Négy nem osztrák történész volt a 14 tanulmányszerző között. Az egyikük Bátonyi Gábor, az brit Bradford Egyetemen oktató magyar történész volt. Magyar kötődése van Oplatka András Svájcban élő, magyar származású újságíró-történésznek is. A szerb történetírást Zoran Janjetović, a belgrádi Modernkori Történeti Intézet (Institut za noviju istoriju Srbije) vezető történésze, a csehet pedig Miroslav Kunštát, a prágai Károly Egyetem oktatója képviselte. MŰHELY
