Századok – 2018
2018 / 2. szám - KÖZLEMÉNY - Szőke Melinda: A hamis oklevelek a magyar nyelvtörténeti vizsgálatok szemszögéből
A HAMIS OKLEVELEK A MAGYAR NYELVTÖRTÉNETI VIZSGÁLATOK SZEMSZÖGÉBŐL 422 Szótárában mintegy 2000 helynevet szerepeltetett, amelyeket lokalizálni is igyekezett.20 Révész a korabeli helynevek gyűjtésén túl fontosnak tartotta az oklevelek helyneveinek a számbavételét is. Véleményét arra alapozta, hogy csak Szent István okleveleiben mintegy 270 különböző helynév lelhető fel, mégsem foglalkozott eddig senki ezekkel a nyelvemlékekkel. Nyelvészeti elemzésük mellett érdemesnek tartotta a szórványok összegyűjtését és szótárszerű kiadását is „minden egyéb helynevekkel együtt”.21 A korabeli és történeti helynevekre vonatkozó nagyszabású ter vei ugyan nem valósultak meg, munkásságának jelentőségét jól mutatja azonban az a körülmény, hogy 1853-ban a helynevek országos gyűjtéséről szóló indítványát előterjesztette a Magyar Tudományos Akadémia, és még ugyanabban az évben az Új Magyar Muzeum mellett – a szélesebb körű tájékoztatás érdekében – különféle napilapokban (például Pesti Napló , Budapesti Hirlap ) is megjelent a felhívás. 22 Jerney János volt az, aki elsőként jelentős mennyiségű helynevet gyűjtött össze a középkori oklevelekből, az ő munkájáról ezért részletesebben kell szólnunk. 23 A szerző az 1001 és 1301 között íródott eredeti oklevelekre, illetőleg átiratokra támaszkodott, és a nyomtatásban addig megjelent, valamint magángyűjtemények és levéltárak irataiból kihalászott szavakat („hely-, határ-, vidék-, hegy-, völgy-, erdő-, folyó-, család-, személy-, hivatal-, eszköz- ’s egyéb ide vonatkozó, bármirészben magyar szóértelmet tartalmazó neveket és szólásformákat”24 ) mintegy 5000 szócikkbe rendezte össze. A saját korához képest is korszerűtlen feldolgozás következtében azonban a nagy mennyiségű magyar szót felsorakoztató szótár nem került be a gyakran forgatott nyelvtörténeti szakkönyvek sorába. A szótár egyik legnagyobb hibája a filológiailag hiányos adatközlés. Az egyes adatoknál például csak az oklevél keletkezési ideje van feltüntetve, az oklevél lelőhelyéről nem kapunk semmilyen információt. Jerney véleménye szerint ennek jelzése cél talanul növelte volna többszörösére munkája terjedelmét.25 A hiányosságokon túl a pontatlanság ugyancsak megnehezíti a szótár használatát. A Keskeny nevű víz például a Garamszentbenedeki oklevélben Kesekun formában jelenik meg, 26 míg Jerneynél ugyanez Keleköny címszó alatt Kelekun alakban szerepel. 27 Mentségére szolgál egyrészt az, hogy a helynevek lejegyzésében megmutatkozó pontatlanságok jelentős része vélhetően leginkább az általa felhasznált forrásokból származik, 20 Vö. Révész Imre: A magyar helynevek nyelvészeti tekintetben. Új Magyar Muzeum 3. (1853) 80. 21 Uo. 22 A felhívás szövegét lásd Szabó T. A.: Helynévkutatás i. m. 252–255. 23 Jerney János: Magyar nyelvkincsek Árpádék korszakából. Pest 1854. 24 Uo. V. 25 Uo. VI. 26 DHA I. 205., 216. 27 Jerney J.: Nyelvkincsek i. m. 67.
