Századok – 2018
2018 / 2. szám - FIUMÉTÓL KONSTANTINÁPOLYIG - Csaplár-Degovics Krisztián: Az albán ifjúság parancsnoka a királyi Albániában
351 Csaplár-Degovics Krisztián AZ ALBÁN IFJÚSÁG PARANCSNOKA A KIRÁLYI ALBÁNIÁBAN * Ausztria–Magyarországot 1896-ban kérte fel egy muszlim albán arisztokrata testvérpár, Ferit Bej Vlora és Syrja Bej Vlora, hogy legyen az albánok nemzeti és felekezeti protektora a szultán-kalifával szemben.1 A Ballhausplatz a felkérést elfo gadta és 1896 óta segítette aktívan az albán nemzeti mozgalom támogatásával az albán nemzetté válást. A Ballhausplatz mellett megszerveződött egy Albánia-lobbi, amelynek nemcsak közös minisztériumi tisztviselők és konzulok voltak a tagjai, hanem vállalkozók, újságírók, tudósok és katonák is. A közös külügyminisztérium e koloniális érdekcsoport tagjaival karöltve nyújtott infrastrukturális, anyagi és intellektuális támogatást ahhoz, hogy a muszlim többségű albán társadalom európai mintákat követő nemzetté válása elkezdődhessen. Az albán nemzetté válás teoretikus alapjait és történelemszemléletét részben Thallóczy Lajos fektette le, illetve alakította ki.2 Az osztrák–magyar úgynevezett „albán akciók” végrehajtói a nemzeti középréteg szerepét betöltő bej- és agacsaládokat arra is fel akarták készíteni, hogy ha a helyzet úgy hozza, akkor Albániát önálló államként is képesek legyenek kormányozni. Amikor az Osztrák–Magyar Monarchia 1918 őszén összeomlott, akkor az albán nemzeti mozgalom már húsz esztendeje fejlődött a bécsi útmutatások mellett, és az albán politikai elit hatévnyi tapasztalattal rendelkezett az önálló államiság jelentette kihívásokról is. Az, hogy az albán nemzet- és államépítés 1918-at követően az eredeti osztrák–magyar elképzelések mentén folytatódhatott, részben azoknak az egykori k.u.k. alattvalóknak volt köszönhető, akik a világháború után albán állampolgárként futottak be karriert. E csoportból mindenképpen kiemelkedik a horvát Leopold Ghilardi della Ghianda, aki a két világháború közötti Albánia második legfontosabb politikai személyiségévé nőtte ki magát. 3 Leopold Ghilardi (albánul Leon Gjilardi) életét a rendelkezésre álló levéltári és egyéb források alapján nem lehet teljesen rekonstruálni. Annak ellenére, hogy kora Albániájának egyik legfontosabb közszereplője volt, nem sok információ maradt * A tanulmány a Bolyai János Kutatói ösztöndíj támogatásával jött létre. 1 Krisztián Csaplár-Degovics: Österreichisch-ungarische Interessendurchsetzung im Kaza von Tirana. Südost-Forschungen 71. (2012) 136–138. 2 Thallóczy Lajos az albánok nemzetté válásában játszott szerepéről lásd Krisztián Csaplár-Degovics: Lajos von Thallóczy und die Historiographie Albaniens. Südost-Forschungen 68. (2009) 205–246. 3 Krisztián Csaplár-Degovics: Kommandanti i Djelmënis shqiptare. In: Për Ardian Klosin gjermanin nga Shqipëria. Red. Oliver Jens Schmitt. Tirana 2016. 112–177.
