Századok – 2018
2018 / 2. szám - FIUMÉTÓL KONSTANTINÁPOLYIG - Demeter Gábor: A modernizációtól a kolonizációs törekvésekig. Magyar utazók, politikusok és gazdasági szakírók a balkáni feladatokról (a 19. századtól az annexiós krízisig)
DEMETER GÁBOR 293 szoros összefüggésben volt a nemzeti politikával. A negyedik lehetőség, a status quo a liberális elit számára azért nem volt realitás, mert egyrészt saját ideológiai meggyőződésének, a szabad nemzeti fejlődésbe vetett hitnek mondott volna ellent,47 másrészt a status quo propagálása önként az oroszok karjaiba hajtja a kis népeket, ami az első két lehetőség kombinációjaként rosszabb, mint bármelyik.48 Kállay 1883-as tudományos köntösbe bújtatott programbeszéde tulaj donképpen leszámolás a birodalom fenntarthatóságának illúziójával, s egyben elköteleződés is a négy koncepció egyike mellett. (Ez nem jelentette azt, hogy a magyar belpolitikai élet egyet is értett vele). A szerb–magyar kooperáció gondolata a kiegyezés és az oroszbarát szerb fordulat miatt nem volt hosszú érvényű. A célját elérő magyar elit nem is köteleződött el a kisállami megoldás mellett.49 A viszony változását gazdasági síkon is jelzi, hogy újfent előkerült a boszniai vasút kérdése: közös külügyminiszterként maga Andrássy vetette fel a Szerbia megkerülésével megvalósuló Törökországgal kapcsolatot jelentő Samac-vasút tervét 1871-ben, noha korábban magyar miniszterelnökként még a Morava–Vardar vonal kiépítése mellett tette le voksát. 50 E koncepcióváltást a külpolitikai helyzet megváltozása eredményezte (s Szerbiára kívántak vele nyomást gyakorolni, továbbá katonapolitikai szempontokat állítottak előtérbe a mellette való érvelésnél). A samaci vonal kiépítése a későbbiekben (az 1880-as évek után, a Belgrád–Szaloniki vasút kiépítése után) is felmerült, s a közlekedésfejlesztési alternatívák Andrássy után a bel- és külpolitikai játszmák eszköztárának részeseivé váltak. A szerb fordulat egyelőre nem aggasztotta a magyar kormányzatot, hiszen a fő célt, a nemzeti önrendelkezést sikerült visszaállítani. A Balkán ekkor csak az eszköz, s nem a cél szerepét tölti be, erre utal, hogy Kállayt többször is mérsékletre intik.51 Miután Szerbiával kapcsolatos tervein túllépett a történelem (és ezért Andrássyval is egyre gyakrabban került ellentétbe belgrádi küldetése kapcsán), 52 Kállay légüres térben találta magát. 47 Példát erre lásd Szilágyi Dezső beszédei I. Bp. 1906. 168. 48 Szathmáry Gy.: Bosnyákország i. m. 98. 49 Bár egymás (és oroszok) elleni kijátszhatóságuk kétségtelenül ígéretesnek tűnt Andrássy szerint. 50 A szerbek azonban elsősorban Szalonikire akartak rákapcsolódni, nem a magyar vasúthálózatra, mely gazdaságilag még jobban kiszolgáltatta volna őket, ezért is vált szükségessé 1878, a szerb függetlenség elismerésének egyik ellentételezéseként a vasútépítés oktrojálása a szerb kormányzatra Berlinben. 51 Kállay a szerb sertésexport vámtételeinek emelését szorgalmazta az 1871-es szerbiai, a külpolitikai fordulattal egybeeső vámemelés retorziójaként. 52 Kállay nem ellenezte a dualista szisztéma (cseh) bővítését. Lásd Ress I.: A magyar Balkán-politika i. m. 202.
