Századok – 2018
2018 / 1. szám - MAGYARORSZÁGI MIGRÁCIÓK - Spannenberger Gabriella - Spannenberger Norbert: A németek 18. századi betelepítése: politikai és/vagy gazdasági folyamatok összessége?
A NÉMETEK 18. SZÁZADI BETELEPÍTÉSE 28 a dombóvári uradalom pedig az ozorai kerület legproduktívabb domíniuma lett: 1784-ben 98 040 forint adót fizetett, egynegyedével többet, mint az ozorai, és a dupláját, mint a kaposvári. 116 A Batthyány grófok Baranya vármegyei bólyi uradalmában viszont már nem volt majorsági föld, melyet feloszthattak volna, mivel a földet a betelepítésekkor paraszttelekként osztották szét. 1773. január 18-án arról panaszkodott egy beadvány, hogy: „Mivel az uradalom egy birtokot sem tartott meg a majorsági gazdálkodásra, hanem a németeknek és egyéb parasztoknak adta a telepítésekkor, így már csak igen kevés uradalmi telek maradt, s azok is kicsik és felaprózottak szerteszét.”117 Épp ezért itt nem is került sor a németek belső telepítésére. A dombóvári uradalomhoz hasonló folyamatok figyelhetők meg viszont Szatmárban is. Gróf Károlyi Ferenc 1755-ben rendelt meg egy uradalmi ösz szeírást fia, Antal számára. A szerző, Püspöky István azonban nem deskriptív munkát adott le, hanem feladatát úgy fogta fel, hogy további tettekre ösztönözze urát. A felvilágosult értelmiségi nemes felsőbbrendűségével értékelt és állított fel egy hierarchiát, amelyben a német falvakról kivétel nélkül pozitív képet rajzolt: „Bélteket svábok lakják, jó ép Helly bő népű.” Szinte dichotomikus éllel szuggerálta ennek ellenkezőjét is, és foglalt állást a további telepítések mellett: Gilvács például „igen rongyos és olahsággal meg ült helly vala, de élhetetlen nép lévén, az uraság szabad utat adott nékiek s az kinek hova teczett elis szelledett és Majtény mellé az Hid végére mutattatván más falu helly [...] svábsággal impopuláltatott és immár nagy Majtényval egy contiguitásban vagyon”. 118 A Károlyiak 1760 után már nem az uradalmi központhoz közeli falvakba – mint Majtény, Csanálos vagy Béltek –, hanem távolabbi községekbe vittek német telepeseket, ahol a ruszin, román vagy magyar lakosság gazdálkodása nem volt elég produktív. Míg tehát a román–magyar lakosságú Szaniszló (mely 210) vagy Terem (mely 119 paraszttelekkel bírt) szóba sem jött telepítések szempontjából, addig Gilvácson 25 és fél, Kálmándin 67, Vállajon 64 és fél, Mezőpetrin pedig 70 új szessziót mértek ki transzmigráns német telepesek számára. Értelemszerűen ezek Károlyi-falvakból jöttek, ahol a német örökösödési szokások alapján, miszerint szigorúan az elsőszülött fiú örökölte meg a parasztgazdaságot s nem osztották fel a testvérek között, volt elvándorolni szándékozó munkaerő. S mivel a Mária 116 MNL OL P 182 Band 61. Summarium Extractus. Summarischer Haubt-Extract Über die jährliche Ertragnus und Ausgaabe baaren Geldes deren sammentlich-Hochfürstlich-Eszterházyschen Rent-Ämtern von ersten January 1776 bis 1784. 27–29. 117 Idézi Karl-Peter Krauss: Deutsche Auswanderer in Ungarn. Ansiedlung in der Herrschaft Bóly im 18. Jahrhundert. Stuttgart 2003. 379. [Saját fordítás S. G. – S. N.] 118 MNL OL P 397 IV.5/a. 1760. No. 1-3. Püspöky István: A gróf Károlyi összes birtokok és jogainak leírása.
