Századok – 2018
2018 / 2. szám - FIUMÉTÓL KONSTANTINÁPOLYIG - Tóth Hajnalka: Mennyit ér egy magyar lovas hadnagy? Egy rabkiváltás története diplomáciatörténeti kontextusban a 17. század közepéről
MENNYIT ÉR EGY MAGYAR LOVAS HADNAGY? 270 Haditanács júniusi utasítására reagálva augusztus 31-én azt írta, hogy a törökök ünnepe miatt nem tudott előre jutni a foglyok ügyében,123 majd szeptemberben azzal mentegetőzött, hogy mindenki Kara Murád pasa leváltásával volt elfoglalva. Ígéretet tett arra, hogy igyekezni fog elérni, hogy az újonnan kinevezett budai pasa is kapjon parancsot a pápaiak szabadon engedésére. 124 1653 szeptemberében Reniger az új nagyvezír, Dervis Mehmed pasa mindenesének számító reiszülküttábnak egy szép órát és egyéb ajándékokat küldött, hogy a segítségére legyen.125 Majd a reiszülküttáb tanácsára és közbenjárásával egy – Panajoti126 által törökre fordított – beadványt juttatott el a nagyvezírhez, amelyben hivatkozott a korábbi parancsokra is. Ennek eredményeképpen szeptember 12-én határozat született arról, hogy a korábbi írások alapján készülni fog ismét egy szultáni parancs a foglyok visszaadásáról.127 A reiszülküttáb a parancs mellett egy nagyvezíri ajánlást is kieszközölt a budai pasának, de fáradozásának természetesen ára volt: Renigertől egy szép asztali órát („ein schönes schlag uhr”) kért, a rabok szabadulása után pedig még 500 tallért. Végül a rezidens egy kisebb ajándékot („mostra”) adott neki, a pénzről azonban nem volt felhatalmazása tárgyalni.128 Reniger a parancsot szeptember 24-én, a nagyvezír budai pasának szóló levelét pedig 28-án kapta kézhez, azokat csatolta is a Bécsbe küldendő jelentéséhez, hogy segítségükkel a Budára, az új pasa köszöntésére küldendő Habsburg követ sikeresebben tárgyalhasson. 129 123 Simon Reniger III. Ferdinándhoz. Konstantinápoly, 1653. aug. 31. ÖStA HHStA Türkei I. Kt. 126. Konv. 2. fol. 33r. 124 Simon Reniger III. Ferdinándhoz. Konstantinápoly, 1653. szept. 28. ÖStA HHStA Türkei I. Kt. 126. Konv. 2. fol. 41r. 125 Simon Reniger III. Ferdinándhoz. Konstantinápoly, 1653. szept. 28. ÖStA HHStA Türkei I. Kt. 126. Konv. 2. fol. 41v. Erről lásd még a Titkos Tanács felirata. 1653. nov. 22. ÖStA KA HKR Prot. Bd. 307. (1653, 1654) Exp. fol. 257v.; Simon Reniger III. Ferdinándhoz. Konstantinápoly, 1653. dec. 25. ÖStA HHStA Türkei I. Kt. 126. Konv. 2. fol. 99r. 126 Panajótisz Nikúsziosz (Panajoti) görög fanarióta tolmács volt, akinek pályafutása 1645-ben császári tolmácsként indult, majd portai főtolmács lett belőle. Panajotiról lásd Gunnar Hering: Panagiutis Nikusios als Dragoman der kaiserlichen Gesandtschaft in Konstantinopel. Jahrbuch der österreichischen Byzantinistik 44. (1994) 143–178.; Damien Janos: Panaiotis Nicousios and Alexander Mav rocordatos: The Rise of the Phanariots and the Office of Grand Dragoman in the Ottoman Administration in the Second Half of the Seventeenth Century. Archivum Ottomanicum 23. (2005) 6. sz. 177–196. 127 „Den 12. diß ist der memorial resolvirt worden, daß man ein befelch lauth der vorigen schreiben, man solle die gefangene zurück geben, wo einer zu finden oder anzutreffen. Allain hat der groß vezier zu wissen begehrt, warumb sie bißhero nit sein restituirt worden, warauf der Panioti und des Murath bassa agent geantwortt, sie wehren hin und her zerstreuet gewesen und erst neulich gefunden worden. Bey deme ist es verbliben.” Simon Reniger III. Ferdinándhoz. Konstantinápoly, 1653. szept. 28. ÖStA HHStA Türkei I. Kt. 126. Konv. 2. fol. 42v. 128 Simon Reniger III. Ferdinándhoz. Konstantinápoly, 1653. szept. 28. ÖStA HHStA Türkei I. Kt. 126. Konv. 2. fol. 42v–43r. 129 Simon Reniger III. Ferdinándhoz. Konstantinápoly, 1653. szept. 28. ÖStA HHStA Türkei I. Kt. 126. Konv. 2. fol. 43r.
