Századok – 2018
2018 / 1. szám - TANULMÁNY - Deák Ágnes: Vizsgálat egy megyei királyi biztos ellen hivatali visszaélés ügyében, 1863
VIZSGÁLAT EGY MEGYEI KIRÁLYI BIZTOS ELLEN HIVATALI VISSZAÉLÉS ÜGYÉBEN, 1863 184 nyugalom helyreállítására nem bírna elég elfogulatlansággal, mely irányban a biztos kezességet csak a magyar főbb aristocratia egy igazságos tagjában vélik elérhetőnek. Több adatok említtettek előttem, s jegyeztettek föl általam, tanúságul annak, hogy Mán rövid kormányzása ideje alatt több határzatokat [!] vitt keresztül, melyek ha végrehajtatnának, a nemzetiségeket még ellenesebben állítnák egymással szembe, mint valaha álltak” – írta január 23-i jelentésében. [Kiemelések az eredetiben.] Hrabovszky szerint Mán „alig nyújtana a dynasticus érdekeknek elég biztosítékot”, nem is annyira saját személye, hanem amiatt, hogy felesége és Várady Gábor, „a két legelhatárzottabb ellenzéki egyeniség” [!] nagy hatást gyakorol rá. 38 Közben tovább bonyolódtak az események: január 22-én – ahogy arra már utaltunk – Pálffy táviratának elkallódása miatt Dolinay kezébe visszakerült a megye irányítása, aki azonnal leváltotta a törvényszék éléről Hatfaludyt, mondván, a vizsgálat segített neki megismerni „barátit s ellenségeit”, s „ezen utóbbiak – idézte szavait Hrabovszky február 1-jei jelentésében – reszkessenek”. Hrabovszky már január 26-án arról tudósított, hogy távozásának híre „mindenkit rémüléssel töltött el, ki ezen vizsgálat alatt Dolinay irányában terhelőleg nyilatkozott. Az üldözéstől sokok [!] rettegnek” –, s mivel Pálffy újabb utasítása már egyébként is célba ért, elhalasztotta hazautazását. Hatfaludy természetesen Pálffy helytartóhoz fordult oltalomért. Dolinay közben azzal fenyegetőzött, hogy jó hírének védelmére kénytelen lesz újra vádat emelni Mark felesége ellen. Ráadásul újabb megvesztegetési ügyek jutottak Hrabovszky tudomására, s a főpénztárnokkal kapcsolatban is ekkor merült fel a gyanú, hogy az elszámolásokban – ahogy arról már szó esett – egy adatot utólag meghamisított. Pálffy utasította az újabb vádak kivizsgálására. 39 Rendőrségi csatornákon keresztül szintén elmarasztaló információk érkeztek Dolinayra nézve. A kassai rendőrigazgató megerősítette, hogy Dolinay rendszeresen beavatkozott a megyei törvényszék tevékenységébe, s elvárta, hogy önkényének engedelmeskedjenek. Egy törvényszéki ülnököt, a korábban császári segédszolgabíró Krutsay Ignácot kifejezetten üldözött, önkényesen hátrasorolta a hivatali rangsorban, illetve eltávolította a hivatalnoki karból lojális volta ellenére. A későbbi vizsgálat is igazolta: Dolinay két rokonát (a korábban köz- és váltóügyvéd Hrabár Manót, Dobržansky Adolf vejét és Popovics Jenőt, aki még nem szerepelt Dolinay 1861. december végi hivatalnoklistáján) is Krutsay elé sorolta a megyei ülnökök rangsorában, s rendre csak „legsértőbb kifejezésekkel” illette. 38 Dolinay levele Pálffyhoz. Máramarossziget, 1863. jan. 4. MNL OL D 191 44.III.1863.; Hrabovszky jelentése Pálffyhoz. Máramarossziget, 1863. jan. 23. MNL OL D 191 44.III.1863. (Másolatát lásd MNL OL D 185 1863:107.) 39 Hrabovszky jelentése Pálffyhoz. Máramarossziget, 1863. jan. 26., febr. 1. MNL OL D 191 44.III.1863.; Pálffy jelentése Forgáchhoz. Buda, 1863. jan. 30. MNL OL D 185 129/1863:129. (A jan. 26-i jelentés másolatával együtt.)
